A világ fogyasztása utoljára 1970-ben fért bele a bolygó megújulási képességébe, s akkor is csak úgy, hogy a fejlődő országok fogyasztása jóval alacsonyabb volt, mint a fejletteké.
Fenntartható fejlődés – mindenhonnan ezt hallani. De mit akar fenntartani az emberiség? Ami most van?
Magyarországon a halászat nem okoz ökológiai problémát, már csak azért sem, mert több mint öt éve megszűnt a kereskedelmi célú halászat a hazai természetes vizekben. Ettől azonban a vizeink egyáltalán nincsenek jó állapotban. Sőt.
Amennyiben a termőföld regenerációja megtörténik, a Föld meggyógyul. Mert az ép talajon ép növényzet nő.
Idén április végéig több mint 1,5 millió villanyautót adtak el, ami a világon értékesített kocsik 5,7 százaléka. Tavaly ez az arány 2,7 százalék volt, ami akkor jónak számított.
A szabadság megkezdésekor sokan úgy érezhetik, hogy ledobva az otthoni kötelezettségeket és rutint, lazítanak a szabályaikon, köztük a környezetvédelmi szokásaikon is.
Míg az ember vagy az állatok elvándorolnak arról a helyről, amely számukra lakhatatlanná vált, addig a növények – helyhez kötöttségük révén – a legkiszolgáltatottabbak a klímaváltozás hatásainak.
A “veszélyben lévő” világörökségi helyszínek közé kellene sorolni az ausztrál Nagy-korallzátonyt az ENSZ illetékes bizottsága szerint.
Az erdőkben, parkokban eldobott szemét vagy illegálisan lerakott építkezési törmelék, a megunt háztartási eszközök nemcsak helyben szennyezik a környezetet.
