Cikkek

Fenntartott fenntarthatatlan

SZABÓ BRIGITTA Fenntartható fejlődés – mindenhonnan ezt hallani. De mit akar fenntartani az emberiség? Ami most van? Vagy valami újat akar létrehozni, valamit, amiben nem kizárólag a gazdasági növekedés a cél, hanem az összhang a gazdaság, a társadalmak, az egyén és a környezet között? Tisztázatlan egyelőre. Próbálkozások vannak, működőképes megoldások kevésbé. Balázs Bálint környezetszociológus szerint a változás mindig valahol a periférián indul és onnan válik öngerjesztővé. Mára nincs olyan területe az életnek, amelyben ne lenne cél a fenntartható fejlődés. Van fenntartható mezőgazdaság, élelmiszergyártás, halászat, vadászat. Ugyanakkor Sylvia Earle tengerbiológus, az első ember, akit a …

A hazai vizek ötöde van csak megfelelő állapotban

ANGYAL GÁBOR Magyarországon a halászat nem okoz ökológiai problémát, már csak azért sem, mert több mint öt éve megszűnt a kereskedelmi célú halászat a hazai természetes vizekben. Ettől azonban a vizeink egyáltalán nincsenek jó állapotban. Sőt. Nem valami nagy halevő a magyar, az egy főre jutó fogyasztás 2019-ben 6,4 kiló volt, ami meg sem közelíti a 24 kilós EU-átlagot. Ráadásul ennek is több mint háromnegyede, 78 százaléka importból származott és a teljes mennyiség 40 százaléka még mindig karácsonykor fogy. Így aztán a kormány komolyabb érdeksérelmek nélkül rendelhette el a kereskedelmi célú halászat megszüntetését a …

A földgyógyító

KATONA KLÁRI Amennyiben a termőföld regenerációja megtörténik, a Föld meggyógyul. Mert az ép talajon ép növényzet nő. Ha egészséges a növény, egészséges az állat, az ember, a víz, az éghajlat sem mutat kibillenést. Ezt azonban a vegyszerezés jelenlegi mértéke az egész világon eleve lehetetlenné teszi. Mégis, egyre többen próbálják a maguk környezetében helyrehozni vagy legalábbis csökkenteni azokat a káros hatásokat, amelyek a termőföldet érik. Ahogyan teszi ezt a Csepel-szigeten, Ráckevén élő Krumpach Erzsébet agrármérnök, biokertész. Hosszú folyamat volt. Tele örömökkel, felfedezésekkel és ahogy Krumpach Erzsébet visszaemlékezik, nem mondhatja, hogy elkerülték volna a megtorpanások. Elmosolyodik, …

Fenntartható fejlődés

Gulyás Mihály Hasznos, de ki fizesse a számlát? Idén április végéig több mint 1,5 millió villanyautót adtak el, ami a világon értékesített kocsik 5,7 százaléka. Tavaly ez az arány 2,7 százalék volt, ami akkor jónak számított. Sok-e a mostani közel hat százalék vagy sem, és mennyire örüljünk neki? Az ránézésre is látható, hogy ma már nemcsak a gazdag különcök és jómódú elszánt zöldek vásárolnak villanyautót. (Villanyautó alatt az akkumulátorral hajtott kocsikat, valamint a tölthető hibrideket szokás érteni. Nálunk ezek kapnak zöld rendszámot.) Az innovációk elterjedésének népszerű elmélete a Rogers-féle, amely 2,5 százalékra teszi azok arányát, …

Így nyaralj környezettudatosan

A szabadság megkezdésekor sokan úgy érezhetik, hogy ledobva az otthoni kötelezettségeket és rutint, lazítanak a szabályaikon, köztük a környezetvédelmi szokásaikon is. Pedig pont ilyenkor kellene még inkább odafigyelni arra, hogy ne két hét alatt hagyjuk akkora ökolábnyomot, mint az év többi 50 hetében összesen. Ehhez adunk most tanácsokat. Már a csomagunk összekészítésekor figyeljünk arra, hogy ne a nyaralás helyszínén kelljen megvásárolni olyan dolgokat, amelyek egyébként is rendelkezésünkre állnak otthon. Minél kevesebb egyszer használatos holmit vigyünk magunkkal, viszont készítsünk be többször használatos szatyrokat, kis flakonban mosószert vagy mosószappant, kulacsot és ételtároló dobozt és a …

Hogyan költözhetnek a fák északabbra?

Míg az ember vagy az állatok elvándorolnak arról a helyről, amely számukra lakhatatlanná vált, addig a növények – helyhez kötöttségük révén – a legkiszolgáltatottabbak a klímaváltozás hatásainak. Az ő túlélésük azon múlik, hogy milyen messzire tudják eljuttatni a magjaikat. Európában ebben még a többnyire északi légáramlás sem segíti a fákat. A megoldás kulcsai a vándormadarak lehetnek. Az közismert, hogy a szajkó a világ erdeinek kertésze. A lehulló tölgy- és bükkmakkokat a földbe rejti el más állatok elől. Csakhogy sokszor megfeledkezik róluk, és az elrejtett makk helyén évek múlva már egy vékonyka facsemete virít. …

Átsorolhatja az UNESCO a Nagy-korallzátonyt a veszélyeztetett kategóriába, Ausztrália kiakadt ezen

A “veszélyben lévő” világörökségi helyszínek közé kellene sorolni az ausztrál Nagy-korallzátonyt az ENSZ illetékes bizottsága szerint, amelynek egy héttel ezelőtti javaslattervezetét felháborodással fogadta Ausztrália. Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Oktatási Szervezetének (UNESCO) világörökségi bizottsága az éghajlatváltozás hatásainak ellensúlyozására irányuló erőfeszítések felerősítésére szólította fel Ausztráliát. A Nagy-korallzátony a világ legkiterjedtebb korallzátony-ökoszisztémája, amely rendkívül megsínylette az elmúlt években három tömeges korallfehéredést is okozó óceáni hőhullámokat. Forrás: freepik.com Mint világszerte minden zátonyra, úgy a Nagy-korallzátonyra is nagy nyomás nehezedik: a víz melegedése, az óceánok hőhullámai, a környéken tapasztalható mezőgazdasági és bányászati tevékenység mind a vízi életközösség fennmaradási esélyeit …

Öt versenymedencényi szemét került elő a magyar erdőkből

Az erdőkben, parkokban eldobott szemét vagy illegálisan lerakott építkezési törmelék, a megunt háztartási eszközök nemcsak helyben szennyezik a környezetet kémiai anyagaikkal – beszivárogva a talajvízbe, bekerülve a patakok, folyók vizébe -, de például egy eldobott nejlonzacskó vagy PET-palack néhány év alatt akár valamelyik óceáni szemétszigethez is csatlakozhat. Az állami erdőgazdaságok annyi szemetet gyűjtöttek május végéig, amennyi csak öt versenymedencében férne el. Mindezt a magyar erdőkből szedték össze a “Tisztítsuk meg az országot!” kezdeményezés keretében. A program célja a felhalmozódott, illegálisan lerakott hulladék felszámolása és a hulladéklerakás megelőzését segítő infrastruktúra kialakítása volt. Az ország …
1 2 3 4 5 7 8 9 10