éghajlatváltozás_jégtömb_felhőkarcolók_hajó_repülő

Éghajlatváltozás a világtörténelemben

Aki manapság éghajlatváltozásról beszél, az általában nem az időjárási viszonyok alapvető változására gondol, hanem az ember okozta krízisre, azaz az antropogén éghajlatváltozásra.

A Föld történetében többször is nagymértékben változott az éghajlat: rendszeres időközönként váltakoztak hosszabb, magas hőmérsékletű időszakok hidegebb időszakokkal. Ez egy teljesen természetes jelenség volt az úgynevezett jégkorszakban is.

Ha csak az elmúlt 2000 év hőmérséklet-változásait nézzük, akkor egyrészt egy (meglehetősen regionális) középkori meleg időszakot látunk Kr. u. 1000 körül, másrészt egy úgynevezett kis jégkorszakot, amely a 16. század végétől a 17. század utolsó negyedéig tartott. A klímaszkeptikusok szerint jelenleg épp egy hasonlóan hideg időszakban vagyunk, amelyben már tapasztalhatjuk a Föld felmelegedésének, azaz az újabb meleg ciklusnak a jeleit. Szerintük ez egy teljesen természetes és várható változás, amely a Föld életében már többször is előfordult. De nézzük csak meg a tényeket!

Az ipari forradalom hatása az éghajlatváltozásra

A 19. századi ipari forradalom óta a globális hőmérséklet jelentősen, körülbelül egy fokkal emelkedett, de folyamatosan emelkedik azóta is. Ahogyan A klímaváltozásról közérthetően 1. – A globális felmelegedés okai című cikkünkben írtuk, a 2011-2020 közötti időszak volt eddig a legmelegebb évtized, amelyet a Földön mértek.

2019-ben a globális átlaghőmérséklet már 1,1 °C-kal haladta meg az iparosodás előtti szintet, az ember okozta globális felmelegedés pedig jelenleg 0,2 °C-kal növekszik tízévente.

Ez azt jelenti, hogy mára már 2 °C-kal magasabb az átlaghőmérséklet, amely elsőre nem tűnik soknak, ugyanakkor drámai következményekkel jár.

Antropogén éghajlatváltozás

Bár az üvegházhatás természetes folyamat és enélkül nem élhetnénk a Földön, veszélyt is jelent számunkra: A stabil éghajlat döntő mértékben függ a légkörben lévő üvegházhatású gázok mennyiségétől. Ha a gázok koncentrációja nő, a visszavert hősugárzás is nő – és ezzel együtt a Föld hőmérséklete is. Pontosan itt jön a képbe az ember: az iparosodás 18-19. századi kezdete óta az emberiség felelős az üvegházhatású gázok kibocsátásának növekedéséért.

  • Mint az tudható, az antropogén eredetű éghajlatváltozás több mint fele a CO2-kibocsátásnak köszönhető – a légkör CO2-koncentrációja ma körülbelül 40 százalékkal magasabb, mint a 19. század elején.
  • A nagy kiterjedésű erdőterületek kiirtása szintén hozzájárul ehhez a fejlődéshez: Különösen az impozáns esőerdők nagy mennyiségű szén-dioxidot nyelnek el – jelenleg a globális kibocsátás 30 százalékát –, és így szabályozzák éghajlatunkat. Minél több fa tűnik el, annál több CO2 kerül a légkörbe – ez végzetes fejlemény.
  • Ahogyan arról már korábban is szót ejtettünk, további meghatározó tényezők az üzemi gazdálkodás és a mezőgazdasági ágazat. A szarvasmarhák például, amikor kérődznek, nagy mennyiségű metánt termelnek a gyomrukban. Ez a gáz felelős az ember okozta éghajlatváltozás mintegy 19 százalékáért.
  • A nitrogéntartalmú műtrágyák használata szintén növeli a kibocsátást.
  • Az éghajlatváltozás sok ember élelmezési helyzetét is súlyosbítja, amelynek megoldására ambiciózus éghajlat-politikára van szükség.

Ijesztő mértékben melegszik a Föld

A szakértők sokáig nem értettek egyet abban, hogy valóban létezik-e éghajlatváltozás, és milyen szerepet játszik ebben az ember. Mostanra azonban – néhány kivételtől eltekintve – egyetértenek abban, hogy a bolygó egyre melegebb, és ehhez az ember bizony döntő mértékben hozzájárul.

A tények önmagukért beszélnek: 2016 volt a legmelegebb év a rendszeres hőmérsékletmérések 1880-as kezdete óta. A feljegyzett legmelegebb évek közül 20 az elmúlt 22 évben volt. Az éghajlat jelenleg gyorsabban melegszik, mint a globális felmelegedés minden ismert fázisában. A szakértők szerint a 21. század végére akár 5 Celsius-fokkal is emelkedhet a hőmérséklet.