globális felmelegedés_klímaváltozás

A klímaváltozásról közérthetően 1. – A globális felmelegedés okai

Tudjuk, hogy folyamatosan változik a klíma és szinte minden nap szembesülünk a globális felmelegedés negatív következményeivel is. De vajon mit tehetünk ellene otthon és mit tehetünk ellene összefogással? Ahhoz, hogy ezekre a kérdésekre választ kaphassunk, először a klímaváltozás okait kell ismernünk. Az alábbiakban erről írunk tisztán, tömören, közérthetően.

A klímaváltozás okai

Az éghajlatváltozás fő mozgatórugója az üvegházhatás. A Föld légkörében található egyes gázok, amelyek elnyelik és kisugározzák az infravörös hullámhosszú fényt, úgy viselkednek, mint az üvegházak üveglapjai: beengedik a napfényből származó hőt, de megakadályozzák, hogy az visszasugározzon az űrbe.

Ezen üvegházhatású gázok közül sok természetes összetevője a Föld légkörének – azok nélkül a bolygó 33 °C-kal hidegebb lenne –, de ha a koncentrációjuk valamilyen behatás következtében megnő, menthetetlenül elindul a globális felmelegedés.

A természetes okok, mint például a napsugárzás vagy a vulkáni tevékenység változásai, csak kevesebb mint ± 0,1 °C-kal járultak hozzá az 1890 és 2010 közötti általános felmelegedéshez. Az emberi tevékenységek azonban sokkal gyorsabb és nagyobb ütemben károsítják a klímát. A legfrissebb mérési adatok szerint az emberiség minden 10 évben 0,2 °C-os felmelegedést okoz!

A globális felmelegedés további okai

A fosszilis tüzelőanyagok használata, az erdőirtás és az állattenyésztés révén az emberiség egyre inkább befolyásolja a Föld éghajlatát és hőmérsékletét, ennek eredményeképpen pedig egyes gázok koncentrációja jelentősen megnő. Ez különösen igaz a

  • szén-dioxidra (co2),
  • metánra
  • dinitrogén-oxidra és a
  • fluorozott gázokra.

Ezek közül is az emberi tevékenység által termelt CO2 a globális felmelegedés legnagyobb okozója. 2020-ra a légköri CO2-koncentráció már 48%-kal (!) meghaladta az iparosodás előtti (1750 előtti) szintet.

A metán erősebb üvegházhatású gáz, mint a CO2, de rövidebb ideig van jelen a légkörben, a dinitrogén-oxid pedig a CO2-hez hasonlóan hosszú élettartamú üvegházhatású gáz, amely évtizedek és évszázadok alatt halmozódik fel a légkörben.

A növekvő kibocsátások okai

Köztudott, hogy a szén, a kőolaj és a földgáz elégetése szén-dioxidot és nitrogén-oxidokat termel, ahogy a nitrogéntartalmú műtrágyák is nitrogén-oxid-kibocsátást okoznak.

A fluortartalmú gázok az ezeket a gázokat használó berendezésekből és termékekből szabadulnak fel. Ezek a kibocsátások nagyon erős üvegházhatást fejtenek ki, akár 23 000-szer erősebbet, mint a CO2.

Az erdők kiirtása felborítja azt az egyensúlyt, hogy a fák a CO2 elnyelésével szabályozhassák az éghajlatot: az erdőirtás következtében tehát a fákban tárolt szén a légkörbe kerül, ahol az szintén hozzájárul az erőteljes üvegházhatáshoz.

Az intenzív állattenyésztés következtében a metántermelés is megnőtt, hiszen a tehenek és juhok nagy mennyiségű metánt termelnek a takarmány megemésztése során.

A globális felmelegedés nem játék

A 2011-2020 közötti időszak volt eddig a legmelegebb évtized, amelyet mértek. 2019-ben a globális átlaghőmérséklet 1,1 °C-kal haladta meg az iparosodás előtti szintet, és ahogyan cikkünk elején már említettük, az ember okozta globális felmelegedés pedig jelenleg 0,2 °C-kal növekszik tízévente.

Az iparosodás előtti szinthez képest a mostani 2 °C-kal magasabb hőmérséklet-emelkedés súlyos negatív hatásokkal jár

  • a természeti környezetre,
  • az emberi egészségre és jólétre, beleértve
  • a veszélyes és potenciálisan katasztrofális környezeti változások jelentősen megnövekedett kockázatát világszerte.

Ezért a nemzetközi közösség felismerte, hogy a globális felmelegedést jóval 2°C alatt kell tartani, és erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy ezt 1,5°C-ra korlátozzuk.

Kapcsolódó cikkünk: A szélsőségek nyara