a klímaváltozás káros_úszó tehenészet

Vízen úszó tehenekkel tesznek a klímaváltozás káros következményeinek enyhítéséért

Az éghajlatváltozás drasztikus hatásai ellen speciális módszerrel küzdenek a hollandok. Egy rotterdami gazdaság olyan vízen lebegő tehenészetet hozott létre, amelynek nem titkolt célja, hogy felhívja a figyelmet a fenntartható állattenyésztésre és tegyen a klímaváltozás káros hatásai ellen.

Ahogy az a kutatásokból tudható, Hollandiában a legtöbb az egy főre jutó káros gázok kibocsátásának mennyisége, és hatalmas gondot jelent a mezőgazdasági emisszió is. Az elsősorban a tehenek által kibocsátott metángáz nagyban hozzájárul a tengervízszint fokozatos emelkedéséhez, aminek következtében folyamatosan csökken Hollandia szárazföldi területe.

Úszó tehenészet a városban

Ahogy az MTI hírül adta, az úszó tehenészet tulajdonosai, Minke van Wingerden és férje, Peter, azért hozták létre ezt a különleges gazdaságot, hogy betelepítve azt a városba, tudatos fogyasztásra ösztönözzék az embereket és extra mezőgazdasági területet hozzanak létre.

A rotterdami gazdaság tulajdonképpen egy háromemeletes, napelemmel működő, üveg- és acélszerkezet, amelynek felső szintjén az állatok élnek, a többi emeleten pedig sajtérlelés, illetve sajt-, vaj és joghurtkészítés folyik. Mivel az épület együtt emelkedik és süllyed az árapállyal, a rendszeres áradások sem veszélyeztetik sem a gazdaság működését, sem a felelős állattartást, ráadásul extra földterületet sem foglal el.

Reformötletek a klímaváltozás káros következményeinek megfékezésére

Az úszó tehenészetben azonban arra is nagy hangsúlyt fektetnek, hogy a helyi vállalkozásokat, más gazdasági szektorból érkezőket segítsék:

  • A teheneket helyben készült, helyi cégektől szállított speciális keverékkel etetik, így erősen lecsökkentették a gyártás és szállítás során keletkező hulladék- és károsanyag-kibocsátást,
  • ezáltal erősítik a helyi gazdaságot is;
  • a tehénürüléket trágyaként újrahasznosítják,
  • ahogy a tehenek vizeletét is megtisztítva visszaforgatják azt a gazdaságba.

Úszó gazdaságok a régmúltból

Az úszó gazdaság azonban nem újkeletű „találmány”. Hazánkban már a 13. századtól egészen a 20. század közepéig úgy nevezett úszómalomokkal (hajómalmokkal) járták vidéken a falvakat, ezzel is segítve az emberek liszthez jutását.

A hajómalom tulajdonképpen a vízimalom egyik altípusa annyi különbséggel, hogy a hajómalom nem helyhez kötött, így alkalmazkodva az előnyös vízjáráshoz mindig megfelelő hajtóerőhöz juthatott.

Ilyen úszómalom ma is több helyen található Magyarországon, többek között Ráckevén és Géberjénben is.

Kapcsolódó cikkünk: Ökofogadalmak 2021-re