Virágritkaságok az erdőkben – vigyázzunk rájuk!

Nem kell jósnak lenni ahhoz, hogy előre lássuk: heteken belül nagyüzem lesz a hazai erdőkben. A vírus okozta elzártságától elgyötört városlakók hada fogja lerohanni az addigra virágpompájába öltöző tavaszi erdőt. Azonban nem árt tudni, hogy éppen a leglátogatottabb turistacélpontok, a fővárosközeli mészköves hegyek, dombok napsütötte oldalai, vagy az Alföld tanösvényei egyben a tavaszi virágritkaságok termőhelyei, ahol a tavaszi virágszőnyeg közepette nem ritkán igazi, nagy eszmei értékű, ám rendkívül ritka és sérülékeny fajokkal is találkozhatunk, amelyekből egyetlen tő véletlen elpusztítása is komoly veszteség.

Ráadásul a ritka növények sajátossága, hogy nem úgy ritkák, mint például a fehér orrszarvú vagy éppen hazai erdeinkben a hiúz, amely egy életben jó, ha egyszer kerül az erdőjáró szeme elé. Ahol ugyanis terem egy ritka növény, ott többet is látni belőle, egyáltalán nem tűnik ritkának. Valójában ezek olyan fajok, amelyeknek az élőhelyei rendkívül beszűkültek, azaz egy-egy helyen közönségesnek tűnnek, ám mindenütt másutt már régen hiányoznak.

Az ilyen erdei virágokon nincs árcédula, de nem árt tudni, hogy akad olyan virágritkaság, amelynek csupán egyetlen szála negyedmillió forintos eszmei értéket is képvisel.

A természet élő múzeum, mindent a szemnek (fényképezőgépnek), ám semmit a kéznek. Soha ne szedjünk vadvirágot, mivel nincs lehangolóbb, mint a vázában néhány nap alatt elhervadó réti virág. A gyerekeknek is idejekorán magyarázzuk el, hogy a virág szabadban a legszebb, nem szabad letépni, még akkor sem, ha éppen egy adott helyen több is található belőle. Szerencsére a virágok nem szaladnak el, így nyugodtan, kényelmesen le tudjuk fotózni a megtalált virágritkaságot, és később is gyönyörködhetünk benne, évről évre visszajárhatunk ugyanarra a területre, megfigyelhetjük, hogyan változik a réten a virágok összetétele.

És ha a területileg illetékes nemzeti parknak is elküldjük a fotót, az még jobb, mivel nem biztos, hogy tudják, hogy éppen abban az évben hol, merre nyílik fokozottan védett növény. Ki tudja, talán új termőterületét fedezhetjük fel egyik-másik virágritkaságnak!

Kökörcsin, a szerző felvétele

A turistaútvonalat sose hagyjuk el! Különösen a virágoktól hemzsegő mészkőhegységi rétek – ilyen például a Budai-hegység – sajátja, hogy gyakran csak alig pár centi humusz fedi a dolomittörmeléket. Ha a réten sétálunk, akkor a testsúlyunktól a földben heverő éles dolomitzúzalék a föld alatt elvagdossa a növények gyökereit. Bár a virágos rét piknikezésre csábít, ne heverjünk rá a gyepre, mivel a fű között a még ki nem nyílt töveket letaposhatjuk.

És akkor lássuk a tavaszi rét igazi ritkaságait!

Légybangó

Ha tavasz, akkor vad orchideák. A hegyekben is gyakran szem elé kerülhetnek, de legbiztosabban az ember az Alföld nedves, turjános rétjein találkozhat velük, a Kiskunságban Kunpeszér, Kunadacs vagy Orgovány környékén. Van, ahol március–áprilisban kéklik a mező a védett, bár szerencsére helyben még gyakori agárkosbortól. Az orchideamező közepette igazi orchidearitkaságok is megbújnak. Az egyik ilyen ritkaság a Légybangó (Ophrys insectifera). 

Készítette: © Hans Hillewaert, CC BY-SA 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=6993201

Leggyakrabban a turjánvidéken található, ám a Bükkben, Sopron környékén, a Keszthelyi-hegységben is előfordul. Sajnos az Alföld kiszáradása és a monokultúrás mezőgazdaság elterjedése egyaránt veszélyezteti az élőhelyeit, ez utóbbi azért, mivel a virágot kizárólag a nagy kabócaölő nevű kaparódarázs hímjei porozzák be, így ahonnan ez a rovar eltűnik, ott a légybangó sem tud tovább szaporodni.

Méhbangó

Aki egyszer találkozik vele, soha sem felejti el. A virág lilás szirmai közepén a barnás-vöröses kehely, mint egy ékszer pompázik a mocsaras réten vagy éppen a mészköves cserjés erdei talajon. Késő tavasszal, május környékén virágzik. Sokfelé összeakadhatunk vele, bár a zalai dombok között a leggyakoribb. 

Készítette: © Hans Hillewaert, CC BY-SA 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=3969892

Ráadásul ahol él, néha ott is „eltűnik”, így aszályos években el is maradhat a virágzása. A virág szaporodása figyelemre méltó: a színpompás virágokkal előbb rovarokat csalogat magához, de ha nem sikerül így megtermékenyülnie, akkor jobb híján átáll az önbeporzásra.

Bánáti Bazsarózsa (Paeonia banatica)

Emlékeznek még évekkel ezelőtt a Zengőre tervezett katonai lokátor elleni civil tiltakozásra? A katonai létesítményt történetesen a bánáti bazsarózsa Magyarországon ismert legfontosabb élőhelyére tervezték, így ha megvalósult volna, úgy a virág termőterülete került volna veszélybe.

Készítette: mEGYA. – A feltöltő saját munkája, CC BY-SA 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=7035121

Legtöbb példánya itt, Magyarországon, a Kelet-Mecsekben található. Tőlünk délebbre, Horvátországban, és keletebbre, Romániában is akad egy-egy kis populációja, ám töredéke az itteninek.

Pilisi Len (Linum Dolomiticum)

Egy másik faj, ami egy helyütt szép számmal akad, ám a világon sehol máshol nem él! A pilisi len szerencséje – vagy éppen szerencsétlensége –, hogy egyetlen élőhelye a fővároshoz igencsak közel van. A Budai Tájvédelmi Körzetben a Nagykovácsi és Piliscsaba közelében található szénások dolomitgyepjein tenyészik néhány ezer tő ebből a virágból.

Készítette: Bouba a(z) francia Wikipédia projektből – photo by Bouba, CC BY-SA 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=1657944

A területen halad át a kéktúra turistaútvonal, évente sok ezren látogatják a területet. Szerencsére a pilisi len eddig jól bírta a megpróbáltatásokat, 1979-es szigorúan védetté nyilvánítása óta nem csökkent az állománya.

Volgamenti Hérics (Adonis volgensis)

Régen erdélyi héricsnek is nevezték ezt a szép tavaszi virágot, mivel a botanikusok úgy gondolták, hogy egy önálló faj, a volgamenti héricsnek és a tavaszi erdeink gyakori szép sárga tavaszi héricsének a hibridje. Mára tisztázódott, hogy maga a volgamenti hérics él nálunk is, igaz, már csak egyetlen élőhelyen, a Csorvás melletti löszgyepen található nagyjából kétezer tő belőle, így a volgamenti hérics a magyar fauna egyik, ha nem a legritkább virága. Szerencsére a virágot sikerült kertekben is felnevelni Csorváson, így jelentős mennyiségű maghoz jutottak a kutatók. Ennek köszönhetően két másik, titkos helyre is ültettek azóta a belőle.

Lisztes kankalin

Magyarországról mindössze négy helyről, a Balatonfelvidéki Nemzeti Parkból, Tapolca környékéről, a Káli-medencéből, illetve Sopronkőhida környékéről ismert. A virág egy hidegkedvelő, jégkorszaki maradványfaj, amely a jegesedés elmúltával a meszes talajú lápréteken tudott megmaradni.

Forrás: CC BY-SA 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=52901

Azonban a rétek egy része kiszáradt, illetve művelés alá vonták, így a magyarországi élettere rendkívül beszűkült. A nevét onnan kapta, hogy a fiatal egyedek szárain és virágjain lisztszerű bevonat található. A többi hazai kankalinfajtól eltérően a lisztes kankalin nem sárga, hanem kékeslila.

Tátogó kökörcsin (Pulsatilla patens)

A tavasszal virágzó kökörcsinnek egészen különleges, már-már éteri megjelentést ad a szárát és leveleit fedő sűrű, fehéres szőrzet, amely kicsit olyan, mintha aurája lenne a virágnak. Máskülönben tényleg van: különlegesen szép, kecses virágról van szó. Míg a többi kökörcsinfajjal még gyakran találkozhatunk a sziklagyepeken és pusztákon, a tátogó kökörcsin mára a kipusztulás szélére került Magyarországon. Egyetlen helyen található állománya, a bátorligeti legelőn, ám itt is egyre kevesebb van belőle. A kökörcsint az élőhelyeinek cserjésedése, az illegális virággyűjtés és a letaposás sodorta végveszélybe.

Magyar kikerics (Colchicum hungaricum)

Kevésbé tudott, hogy a tavasz közeledtét nemcsak a hóvirág jelzi, hanem a kikerics is. A szép, kecses virág (amely a már forgalomból kivont kétforintos hátlapján is volt) időnként már januárban szirmot bont. A magyar kikericsnek egyetlen, ám stabil élőhelye a Villányi-hegységben van, a Szársomlyó-hegy sziklagyepén él. A magyar kikerics volt az első védetté nyilvánított növényfaj Magyarországon.

Egyhajúvirág (Bulbocodium vernum)

A magyar kikerics közeli rokona a tavaszi kikerics néven is ismert egyhajúvirág.

Készítette: Meneerke bloem – A feltöltő saját munkája, CC BY-SA 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=25006351

A virágnak több mint harminc termőhelye ismert Magyarországról, ám jelentős részén kétséges az állomány megmaradása. A meleg, homokos talajú erdőkben él.

Magyar nőszirom

A virág az egyik leggyakoribb és egyben legritkább virágunk. Mivel a most forgalomban lévő húszforintos hátoldalán is magyar nőszirom látható, így vélhetőleg gyakran kerül a szemünk elé. Nem így a vadon élő magyar nőszirom. A tavaszi rétek egyik legszebb virágjai a nőszirom-félék. Fajaik közül mindegyik védett, mégis találkozhatunk többségükkel akár a főváros körüli hegyekben is.