Rengeteg fizetetlen munka, alacsonyabb bér anyaként – tényleg ez a nők sorsa a 21. században?

A magyarok körében még mindig a klasszikus családmodell az uralkodó. A nők végzik a fizetetlen háztartási munka nagy részét, ők maradnak otthon a kisgyermekekkel, ellenben a férfiak fizetése a magasabb. És nagyobb a megbecsültségük is. Nőnap alkalmából szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy a nők helyzete – bár az utóbbi évtizedekben, évszázadokban – sokat változott, még mindig hagy kívánni való maga után.

A láthatatlan munka az a fizetetlen munka, amit a háztartáson belül vagy önkéntes munkaként a közösség javára végeznek a társadalom tagjai. Ilyen a főzés, a mosogatás, a teregetés, a takarítás, a ház körüli teendők elvégzése, apróbb szerelések, de még az étkezőasztal megterítése is. Ez az a munka, ami csak akkor tűnik fel, ha nincs elvégezve. Magyarországon fizetetlen munkát leginkább nők végeznek háztartáson belül. A magyarok még 10 évvel ezelőtt is több időt fordítottak fizetetlen munkára (214 perc/nap), mint fizetett munkára (164 perc/nap). Ez a munka nemzetgazdaságilag is jelentős, ennek figyelembevételével a GDP értéke évi 6836 milliárd forinttal, vagyis 25%-kal növekedne. 1

Az 1980-as évek közepe óta jelentősen csökkent a házimunkára fordított idő, de a nők még így is több, mint kétszer többet foglalkoznak a háztartási teendőkkel, mint a férfiak.

Forrás: KSH

A gyerekes felnőttek fizetésénél fordított az arány. Családon belül az apák minden európai országban többet keresnek, mint azok a férfiak, akiknek nincs gyerekük. A nők viszont bérhátrányba kerülnek, ha gyerek mellett vállalnak munkát. Pedig 1957 óta szerepel az európai alapszerződésekben az az elv, hogy a férfiaknak és a nőknek egyenlő munkáért egyenlő díjazást kell kapniuk. A KSH adatai szerint több nő szerez diplomát magyar felsőoktatási intézményben, mint férfi, gyerek születése után a bérezésük mégis változik. Az indoklás szerint a nők azért keresnek kevesebbet gyerekvállalás után, mert a szülés és a munkába állás között eltelt időben kopik a tudásuk, kapcsolati hálójuk elavul, vagyis nem tudnak olyan jó pozícióba visszakerülni, mint amilyenben előtte dolgoztak. A bérhátrányban sokszor közrejátszik a munkahelyi diszkrimináció is. Ezzel szemben a gyermekes apák többet keresnek a gyermekkel nem rendelkezőknél. Ennek oka abban keresendő, hogy ezek a férfiak tudatosabban kérik az előléptetésüket és a fizetésemelést és őket pozitívan diszkriminálja a munkáltatójuk. 2

Magyarországon az OECD országok közül – a legnagyobb a különbség a gyerekes nők és a gyerekes férfiak foglalkoztatási rátája között. Holott a gyermektelenek között nincs különbség. Ez leginkább a kevés bölcsődei férőhellyel és a rugalmatlan foglalkoztatással magyarázható.

Egy évvel ezlőtt az Európai Parlament megfogalmazta a nemi esélyegyenlőséggel kapcsolatos elvárásait a nők helyzetével foglalkozó ENSZ-bizottság ülése előtt. A képviselők akkor felsorolták, melyek azok a legfontosabb lépések, amelyekkel a nők gazdasági és politikai jogai megerősíthetők. Ezek közül néhány:

  • nagyobb szerephez kell juttatni a nőket a munkaerőpiacon;
  • több támogatást kell biztosítani a vállalkozószellemű nők számára;
  • fel kell számolni a bérszakadékot (16 százalék) és a nők és férfiak nyugdíja közötti különbséget (37 százalék);
  • támogatni kell a háztartási és a gyermek- és idősgondozási feladatok egyenlő elosztását férfi és nő között;
  • ösztönözni kell a lányok iskoláztatását és tudományok, technológia, matematika és műszaki témák felé terelését;
  • a nemek szempontjából kiegyensúlyozott döntéshozatali fórumokat kell létrehozni minden szinten;

Ezekre a szempontokra hívja fel a figyelmet a legtöbb nőjogi szervezet március 8-án. Ez a nap a nők iránti tisztelet és megbecsülés kifejezésének napja. A nőnap munkásmozgalmi eredetű, a nők egyenjogúságával és szabad munkavállalásával kapcsolatos demonstratív nap volt. 1857-ben New Yorkban negyvenezer textil- és konfekcióipari munkásnő lépett sztrájkba a béregyenlőségért és a munkaidő csökkentésért. Magyarország a nőnapi felhíváshoz először 1913-ban csatlakozott, amikor az Országos Nőszervező Bizottság röplapokat osztott. A Rákosi-korszakban a nőnap ünneplése kötelezővé vált, és az eredetileg különböző időpontokban rendezett nőnapot 1949-tól szovjet mintára március 8-án tartották meg. A rendszerváltás után a nőnap Magyarországon is elvesztette eredeti munkásmozgalmi hangulatát, helyette a virágajándékozás dominál.

  1. Forrás: KSH

2. Forrás: Magyar Tudományos Akadémia, https://www.mtakti.hu/wp-content/uploads/2018/12/mt_2017_hun_164-166.pdf