Te is nagy lábon élsz? Mekkora az ökológiai lábnyomod?

Mindannyian hagyunk ökológiai lábnyomot. Az ökológiai lábnyom egy összetett fenntarthatósági mutató, amely leírja, hogy egy személynek mekkora földterületre van szüksége ahhoz, hogy fedezze erőforrásigényét. A kritériumok közé tartozik az elfogyasztott élelmiszerek eredete és típusa, a használt közlekedési eszközök és a fogyasztási cikkek előállítási feltételei. 

Mi, emberek „túl sok” földön élünk. A világ népességének majdnem dupla ekkora bolygóra lenne szüksége a jelenlegi életmódja fenntartásához. Ez azért döbbenetes, nem? Tudtad, hogy már az év felére felhasználjuk a 365 napra is bőven elegendő kapacitást, azaz egy év ökológiai erőforrásait? A Global Footprint Network kiszámította a globális ökológiai lábnyomot a teljes globális biokapacitáshoz viszonyítva, hogy például 2019-ben „a Föld túllépésének napja” már július 29-én elérkezett. A helyzet azóta csak romlik és ez azt jelenti, hogy tulajdonképpen hitelből élünk a bolygónkon.

A természeti erőforrások nem tudnak olyan gyorsan regenerálódni, mint amilyen gyorsan mi fogyasztjuk őket, pedig nélkülözhetetlenek a túlélésünkhöz. Ahhoz, hogy ezt a pazarlást megállítsuk, mindenkinek cselekednie kell, és csökkentenie kell ökológiai lábnyomát. Hogy hogyan? Fogyasztási szokásaink újragondolásával és például azzal, hogy kevesebb élelmiszert pazarolunk el.

Mi a szénlábnyom?

Az emberi élet fenntarthatóságának meghatározására szolgáló másik mérőeszköz a szénlábnyom. Ez megmutatja, hogy egy személy mennyi CO2-kibocsátást okoz egy adott időszakban. A számítás kiindulópontja a Föld természetes biokapacitása, amely elméletileg az emberiség rendelkezésére áll. Ez a bolygó különböző területeiből adódik, beleértve az olyan termőterületeket, mint a szántóföldek, legelők, halászterületek, művelt területek, erdőterületek és a szén-dioxid-kibocsátást megkötő földterületek. Az ökológiai lábnyom érvényes mértékegységeként a földterület átlagos biológiai termelékenységét, az úgynevezett “globális hektárt” (gha) határozták meg.

De mennyit is használunk valójában? Az élelmiszertermelés, az állattenyésztés, a fogyasztási cikkek gyártása, az energiatermelés, a közlekedés és az utazás – szinte minden, amit teszünk, erőforrásokat fogyaszt. Ez magában foglalja a hulladék ártalmatlanítását és az általunk kibocsátott szén-dioxid-kibocsátás elnyelését is. Az ökológiai lábnyomot úgy határozzuk meg, hogy az erőforrások és a földterület tényleges fogyasztását a Föld biokapacitásához viszonyítjuk.

Ideális esetben az egyes személyek nem használhatnak fel több erőforrást, mint amennyi a rendelkezésükre áll. A valóságban sajnos azonban másképp néznek ki a dolgok. 

Nézd meg, mekkora a te ökológiai lábnyomod. Ezen az oldalon találsz is hozzá egy tesztet: http://www.kothalo.hu/labnyom/

Csökkentsd az ökológiai lábnyomodat!

Milyen lett az eredmény? Nagy? Akkor csökkentsd az ökológiai lábnyomodat! Ez nem is olyan nehéz feladat, kezdheted például a heti bevásárlással: csak azt vedd meg, amit biztosan el is fogsz fogyasztani. Az élelmiszerpazarlásnak ugyanis óriási hatása van az ökológiai lábnyomra. Ha világszerte a felére csökkentenénk az élelmiszerpazarlás mennyiségét, tizenegy nappal elhalasztanánk a Föld túllépésének napját, állítja a WWF.

Az élelmiszeripari termékek előállításához rengeteg erőforrásra van szükség: szántóföldre, vízre, műtrágyára, takarmányra és sok energiára a szállításhoz és a feldolgozáshoz. Az élelmiszereket gyakran külföldön állítják elő, és a világ minden tájáról nagy költségek árán hozzák be hazánkba is. A termékek több száz kilométert utaznak, mielőtt a szupermarketek polcaira kerülnek. Ha az élelmiszereket mégsem fogyasztjuk el, akkor ezek a nyersanyagok is kárba vesznek. Ehhez jönnek még a termék ártalmatlanítása által felhasznált erőforrások, amelyek tovább növelik az ökológiai lábnyomunkat.

Az élelmiszerpazarlás tehát nem csak erkölcsi szempontból katasztrófa (világszerte 690 millió ember éhezik), hanem a környezetünknek is súlyos károkat okozunk általa. 

Az Ökopolisznál azon dolgozunk, hogy ráirányítsuk az emberek figyelmét a saját lehetőségeikre is. Olvasd el a többi cikkünket és oszd meg másokkal is.