Skip to content Skip to sidebar Skip to footer

Már csibekorukban fenyegeti a műanyagszemét a tengeri madarakat

Ahogy egyre több műanyagot állítanak elő a világon, úgy nő az óceánok műanyag-szennyezettsége. Sajnos a madarak nem mindig tudnak különbséget tenni az apróbb vízi növények és a műanyagtörmelékek között. De előfordul az is, hogy a tengeri élőlényekre tapad műanyagszemét, amit a madarak a zsákmányukkal együtt elfogyasztanak. Így fordulhat elő, hogy a szemetet is sokszor elviszik a fészkeikbe vagy megetetik vele kicsinyeiket.

A Thursóban lévő University of the Highlands and Islands kutatócsoportja 10 274 fészket vizsgált meg, amelyek 12 százalékában találtak műanyagot. Ornitológusok segítségével 2016 és 2020 között 14 különböző madárfaj 84 kolóniájáról gyűjtöttek adatokat Nagy-Britanniában, Norvégiában, Izlandon, Svédországban és a Dániához tartozó Feröer-szigeteken.

Lunda, apró halakkal a csőrében – fotó: Freepik.com

A legsúlyosabban érintettek a lundák. A kutatók a vizsgált fészkeik kétharmadában találtak műanyagot. “A műanyagszennyezés egyre súlyosbodó, világméretű környezetvédelmi probléma, mely veszélyt jelent tengereink biológiai sokszínűségére” – mondta Neil James kutató.

A tengerekbe kerülő szemét 80 százalékban műanyagból áll. A madarak és tengeri állatok gyakran tápláléknak hiszik a szemetet, ezért megeszik vagy elviszik az utódaiknak.

Partra sodort műanyag szemét egy strandon – fotó: Freepik.com

A műanyagszennyezés a világ egyik legégetőbb problémája. Jelenleg az óceánjainkban 150 millió tonna műanyaghulladék úszik, és ez a mennyiség évente 8 millióval nő – ez percenként 15 tonnányi szemetet jelent. A sarki jégben is sokkal több a mikroműanyag, mint korábban gondolták a kutatók és már a Föld legmélyebb pontján, a Mariana-árok mélyén is találtak nejlonzacskókat.

1950 óta több mint 6 milliárd tonna műanyaghulladék termelődött a világon, aminek 90 százalékát nem hasznosították újra. Jelenleg 380 millió tonnát gyártanak évente, a műanyag iránti kereslet pedig folyamatosan nő a világban. A nehezen lebomló műanyagok ugyanakkor kockázatot jelentenek az élővilágra, gyártásuk, megsemmisítésük káros gázkibocsátáshoz vezet, a mikroműanyagok a szervezetbe kerülve pedig egészségügyi problémát okozhatnak.

A műanyagot sajnos nem lehet betiltani, használatát azonban korlátozni kell, az értékes műanyaghulladékot pedig nyersanyagként minél nagyobb arányban kell vagy kellene visszavezetni a körforgásos gazdaságba.