élővizek

Fertőtlenített élővizek, maszk- és gumikesztyű hegyek – a járvány környezeti hatásai

A koronavírus-járvány elmúlt több mint egy éve alatt a háztartások fertőlenítőszer felhasználása jelentősen megnőtt, nem is beszélve az eldobható maszkok és gumikesztyűk által okozott hulladéktermelésről. Ezáltal a vizekbe juttatott fertőtlenítő anyagok és a szeméttelepekre vagy a közvetlen környezetbe kerülő egyszer használatos műanyagok mennyisége is megnövekedett. De nézzük, mivel okoztunk gondot a bolygónak az utóbbi hónapokban.

A szakemberek is arra kérték a lakosságot a világjárvány kitörésekor, hogy fokozottan fertőtlenítsék a kezüket, a lakásukat, sőt még a tojást is. A fertőtlenítő folyadékok és spray-k fő összetevői a teljesség igénye nélkül: klór, fenol, krezol, etanol, ammónia, formaldehid, foszfátok, vagy ezeknek valamilyen módosult formái. És bár a klór kifejezetten jó fertőtlenítőszer, nagyban roncsolja a környezetet és nem mellékesen az ember egészségét.

A legtöbb fertőtlenítő hatású vegyszerre, de még a mosószerekre is rá van írva, hogy a vízi környezetben hosszan tartó károsodást okozhat, ezen kívül szem- és bőrizgató hatású, valamint égési sérülést okozhat. A fenti vegyszerek erősen mérgezők, maró hatásúak, irritálják a nyálkahártyát, légzési nehézséget okozhatnak, valamint szennyezik az édesvizeket. Felborítják a vizek baktérium-egyensúlyát, ezáltal veszélyeztetik a vizek élővilágát a legkisebbtől a legnagyobb élőlényekig. Ezt eutrofizációnak nevezik, vagyis az ökológiai egyensúly felborulásával a folyók és tavak vizében túlszaporodnak az algák, baktériumok, amitől zuhan a víz oxigénszintje, a víz elmocsarasodik, a benne lévő élőlények pedig elpusztulnak. Bár a szennyvíztelepek ezeknek az anyagoknak a nagy részét kiszűrik, kicsi, de nem elhanyagolható mennyiségben mégis jut az élővizekbe.

Ezen kívül veszélyeztetik a használók, vagyis az emberek egészségét: allergiás tüneteket, bőr- és nyálkahártya irritációt okozhatnak.

A takarításhoz használt törlőkendők, felmosók is szennyezik a környezetet. A közkedvelt egyszer használatos nedves, antibakteriális törlőkendők a szeméttelepeken kötnek ki, hosszú évek alatt bomlanak csak el, közben a bennük lévő vegyszerek beszivárognak a talajba és hatással vannak annak élővilágára. A  mikroszálas törlőkendőkről pedig egy-egy mosás alkalmával több ezer mikroszál kerül a szennyvízbe. A kutatások szerint egyetlen szintetikus ruhadarabról 1900 darab, 1 mm-nél is kisebb mikroszkopikus műanyag rost szakadhat le egyszeri mosás alkalmával. Más kutatások szerint akár 200.000 mikroszál is leszakadhat egyetlen teli mosógép lefuttatása után. És bár ezek bizonyos részét is kiszűrik a szennyvíztisztító telepeken, de mivel a fennmaradó szennyvíz iszapot komposztálva gyakran trágyaként hasznosítják, ezért a földekre is kerülhet a mikroműanyagokból.

A környezetvédelmi témákban nagyszerű videókat készítő Story of Stuff Project új kampánya éppen ezért ennek a témának a köztudatba emelését célozza meg, és a fogyasztók informálásán túl a gyártóktól követelik, hogy innovatív megoldásokkal oldják meg az termékeik által okozott problémát. Míg a kozmetikumokban található mikrogyöngyök betiltása és lecserélése viszonylag könnyen végrehajtható folyamat, ez valószínűleg sokkal nehezebb lesz, hiszen annyira széleskörűen használtak ezek az anyagok: a világon ma lévő összes ruha nagyjából 60%-a ugyanis poliészterből készült.1

Az óceánokban becslések szerint mintegy 5,25 billió (tehát 5,25 x 1012) darab műanyag van, és ezek 95%-a kisebb lehet egy rizsszemnél. Az európai tavakban (Garda-tó) és folyókban vett víz- és üledékmintákból is kimutattak mikroműanyagokat. Ausztriai mintavétel alapján a Duna mikroműanyag-hozama évi 1500 tonnára becsülhető.

A járvány hatásásra az emberek az egyszer használatos maszkokat és gumikesztyűket is elkezdték felvásárolni. Ezek hulladékkezeléséről pedig senki sem világosította fel őket. A környezetvédők arra hívják fel a figyelmet, hogy ezek a maszkok és gumikesztyűk nem újrahasznosítható anyagból készülnek, így nincs helyük a szelektív konténerekben. A használt védőeszközökből keletkező hulladékmennyiség pedig újabb veszélyt jelent a bolygó ökoszisztémájára.

  1. https://humusz.hu/hirek/tegyel-te-mikromuanyag-szennyezes-ellen/23578