Nőtt a fakitermelés, veszélyben a fészkelőhelyek – így köszöntött be 2021-ben a madarak és fák napja
Nincsen madárcsicsergés fák nélkül és nincsen erdő madarak nélkül. Fák nélkül ember sem lenne. Mégis drámaian fokozódott a fakitermelés az Európai Unió országaiban egy új tanulmány szerint. A 2016-2018-as időszakban csaknem másfélszer annyi fát vágtak ki, mint 2011 és 2015 között. Ezt műholdfelvételek alapján állapították meg az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának tudósai. Az Európai Unió területének mintegy 38 százalékát borítja erdő jelenleg. Az EU-ban kibocsátott szén-dioxid nagyjából 10 százalékát szívják magukba a fák. Amennyiben a kutatók által megállapított kitermelési ütem folytatódik, akkor ez a szám tovább csökken. A kutatók szerint a megnőtt kitermelés a fa iránti növekvő kereslettel magyarázható. Ezt az ENSZ és az EU statisztikai hivatalai is alátámasztottak.
Az erdőirtások azonban rámutatnak még egy fontos problémára, mégpedig az erdőlakó állatok élőhelyeinek eltűnésére. A Magyar Madártani Egyesület nemrégiben kiadott közleménye rámutat: a bokros, fás élőhelyekhez kötődő énekesmadarak költési szezonja már márciusban megindul a fészeképítéssel, a tojások kiköltése és a fiókanevelés pedig április második felétől június elejéig tart. Ezt követően számos fajnak másodköltése is van június-júliusban. Természetesen a tavasz és a kora nyár más állatcsoportok és a növények számára is fontos szaporodási, virágzási időszak. Éppen ezért az ilyenkor végzett, különösen a nagy kiterjedésű bokor- és fakivágások minden esetben és biztosra vehetően védett és fokozottan védett állat- és növényfajok tömeges elhullását, sérülését okozzák. Ez pedig ellentétes a természetvédelmi, az állatvédelmi és az erdőtörvényben foglaltakkal is.
Erre nem csak a madarak és fák napján, hanem egész évben figyelni kellene. Ez a nap a Föld napjának a testvérünnepe, amelynek célja, hogy különböző megemlékezésekkel, rendezvényekkel a társadalom, különösen az ifjúság természet- és környezetvédelem iránti elkötelezettségét kialakítsa. A hagyomány immáron több mint százéves. Ehhez és a többi természetvédelmi naphoz kapcsolódva minden évben megválasztják az év madarát és fáját is.
Az idén a cigánycsuk lett az év madara. A mezei verébnél valamivel apróbb cigánycsuk (Saxicola rubicola) hazai állománya 54%-kal csökkent az elmúlt 21 évben. Sík- és dombvidékeken, fákkal, cserjékkel tarkított nyílt élőhelyeken, agrárföldeken, parlagokon, csatornapartokon, gyümölcsösökben fordul elő. Évente kétszer költ, a fészket a tojó kaparja ki a talajon, a sűrű növényzet takarásában. A fiókákat mindkét szülő eteti. Igazi vártamadár: kimagasló pontokról lesi rovarokból, pókokból hernyókból álló zsákmányát. Innen messzire hallható madárkák jellegzetes csuk-csuk jelző- és riasztóhangjuk, ami magyar nevükben is megjelenik. Magyarországon védett madár, természetvédelmi értéke 25 000 Ft.
Az év fája pedig a lisztes berkenye lett. Középhegységeink sziklás termőhelyeinek ritka, a rózsafélék családjába tartozó vadgyümölcs faja, amely gyakran kereszteződik más berkenyékkel. Virágait sok rovar látogatja, termését a madarak fogyasztják. Ritka, de ökológiai jelentősége miatt természetes erdeinkben fontos faj. Hazánkban védett faj. Természetvédelmi értéke 10 000 Ft.
A természet védelme azonban nem csak ezen a napon különösen fontos, hanem egész évben. Hiszen az a fa, amit ma ültetünk, még unokáinkat is szolgálja, az a madár pedig, amit ma megitatunk, holnap hasznot hajthat a mezőgazdaságban. Vigyázzunk rájuk.
