Laborhús — Ez a jövő?

 A sejtkultúrákból laboratóriumban termesztett hús, azaz a laborhús már nem sci-fi. Az Eat Just amerikai gyártó 2020 vége óta árulja a sejttenyészetekből növesztett csirkehúst Szingapúrban, miután ott engedélyt kapott az éttermekben való értékesítésre. A költségek csökkentése érdekében a laboratóriumban termesztett “tiszta húst” növényi fehérjékkel “nyújtják”. Az állati és növényi fehérjék aránya azonban a termelő titka.

A laboratóriumban tenyésztett sejtkultúrákból előállított tiszta hús új élelmiszernek minősül, és az Európai Unióban engedélyköteles. Hogy mennyire környezetbarát megoldás a laborhús előállítása, azt ebben a szakaszban még nem tudjuk egyértelműen megállapítani, de az biztos, hogy földterületet takaríthatunk meg általa, ugyanakkor több energiát is használunk el hozzá.

Azt a tényt sem szabad elfelejtenünk, hogy a sejtek növekedéséhez szükséges tápoldatokhoz az állatokat nagy esetben továbbra is le kell ölni, ami ellentmond az állatok szenvedése nélküli hústermelés elképzelésének. Nézzük tehát meg pontosan, hogy milyen előnyei és milyen hátrányai vannak a laborhús előállításának.

Hogyan állítják elő a laborhúst?

A laboratóriumi húst “szövettechnológiai” eljárással állítják elő, azaz

• először eltávolítják az izomszövetet az állatból,
• Majd ebből a szövetből őssejteket vonnak ki és
• egy optimális feltételeket biztosító tápközeggel ellátott tartályban (bioreaktorban) szaporítják.

A folyamat során a sejtek különböző szakaszokon mennek keresztül, és izmokat fejlesztenek. Kollagén segítségéve masszává állnak össze, amely leginkább a darálthúsra emlékeztet. Csak hogy el tudjuk képzelni a mennyiségeket, egy hamburgerhez körülbelül 20 000 ilyen izomsejtre van szükség, nem beszélve a zsírsejtekről, amelyek fokozzák a valódi hús érzetét. Ezeket a zsírsejteket is hasonló módon tenyésztik.  Egyelőre egyszerre csak kis mennyiségű laboratóriumi húst lehet előállítani, a tömeggyártás még nem lehetséges.

Ahogy igazi steak vagy más húsdarabok sem állíthatók még elő ilyen módon, ezért start-up cégek 3D nyomtatókkal kísérleteznek, hogy állati őssejtekből húsdarabokat nyomtassanak, amelyekből inkubátorokban “steakeket” növesztenek. Intenzív kutatás folyik a laboratóriumi hús szöveti szerkezetének vizsgálatára is. 

A laboratóriumi hús egészségesebb?

Mivel a laboratóriumi húst eddig gyakorlatilag sehol a világon nem fogyasztották, nincsenek érvényes adatok annak egészségügyi értékéről. Azt tudjuk csak, hogy a hagyományos húsok nagymértékű fogyasztása egészségtelen. Tanulmányok szerint, ha sok vörös húst eszünk, növeljük a bélrák kockázatát, de azt, hogy a laborhús egészségesebb-e, még nem vizsgálták részletesen.

A kutatók azt feltételezik, hogy a laboratóriumokban előállított hús miatt csökkenhet az állatokról átterjedő fertőzés esélye, így az állati eredetű élelmiszerek fogyasztása során az emberi szervezetbe kerülő káros anyagok, illetve a betegségek száma is. A laboratóriumban ellenőrzött körülmények között történő előállításnak köszönhetően ugyanis a “tiszta hús” kevésbé érzékeny a baktériumokra.

Feltehetően az állattenyésztésben gyakran használt antibiotikumok mennyiségét is csökkenteni lehetne a laboratóriumi hús előállításával, ami ellensúlyozná a rezisztens kórokozók számának növekedését. A laboratóriumi hús előállítása során is alkalmaznak azonban antibiotikumokat a fertőzések megelőzésének érdekében, ennek kihagyására csak abszolút steril körülmények között lehetne mód. 

Megoldható-e a laboratóriumi hús előállítása az állatok szenvedése nélkül?

Hús- és haltermeléshez izomőssejtek szükségesek, amelyeket az állatokból kell “kinyerni”. Az eljárás során az állatok nem halnak meg, de minden egyes biopszia fájdalommal jár. Ahhoz viszont, hogy a begyűjtött sejtek húsdarabbá nőjenek, táplálékra és megfelelő környezetre is szükség van, amelyhez a magzati borjúszérum a legmegfelelőbb táptalaj. Sajnos a borjúszériumot a még meg nem született borjak (borjúmagzatok) dobogó szívének véréből lehet előállítani, amely eljárás során a borjú elpusztul. A Mosa Meat, a laborhúsok egyik legnagyobb gyártója azonban addig kísérletezett, ameddig meg nem tudta kerülni ezt a lépést. 2020 nyarán jelentették be, hogy kivonták a magzati borjúszérumot a tenyészközegéből, és átálltak a kollagén használatára, amelyet már szarvasmarha- és sertéscsontokból nyernek. Mindeközben továbbra is intenzív kutatásokat folytatnak a növényi alapú alternatívák kifejlesztésére.

Hogyan hat a laboratórium előállítása a környezetre?

Mivel a laboratóriumi hús és hal ipari mennyiségben még nem állítható elő, a hagyományos hústermeléssel összehasonlítva csak hipotetikus értékelés lehetséges. A tudósok ezért különböző forgatókönyvekkel dolgoznak. 

Az első tanulmányok az üvegházhatású gázok jelentős, több mint 75 százalékos csökkentését feltételezik, újabb tanulmányok azonban arra a következtetésre jutottak, hogy a laboratóriumi hústermelés során több üvegházhatású gáz keletkezik, mint például a hagyományos sertés- vagy csirkehús előállítása során. Még ha a számítások hipotetikusak is, azt mutatják, hogy a tézis, miszerint a laboratóriumi hús igazán klímabarát megoldás, még nem igaz. Az azonban vitathatatlan, hogy a túlnyomórészt növényi alapú étrend messze a legegészségesebb és leginkább környezetbarát alternatíva a hagyományos húsokkal, valamint a laboratóriumi húsokkal szemben. Várnunk kell tehát, és meglátjuk, hogyan fejlődik az iparág.

Mikor lesz elérhető Európában a laboratóriumban termesztett hús?

Szingapúrban az első bioreaktorból származó hús 2020 végén kapta meg az engedélyt. Szingapúrban a sejt- és szövettenyészetekből származó élelmiszerek az új élelmiszerekről szóló rendelet hatálya alá tartoznak, ami azt jelenti, hogy a laboratóriumból származó tenyésztett hús és hal új élelmiszernek minősül. Ennek értelmében egy sor kritikus vizsgálaton kell átesnie, mielőtt forgalomba hozhatóvá válik, engedélykérelem esetén pedig az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) ellenőrzi, hogy a termékek biztonságosak-e. 

Az EU-ban eddig nem nyújtottak be ilyen irányú engedélykérelmet.

Az Ökopolisznál azon dolgozunk, hogy ráirányítsuk az emberek figyelmét a saját lehetőségeikre is. Olvasd el a többi cikkünket is és oszd meg másokkal is.