Gyorsan pusztuló kerékpárutak – Hol és miért támad az atomvakond?

Tényleg utat tör a természet

Bakos András írása

Két hónapja átadott és már felpuklisodott aszfaltról posztolt képet egy biciklis a közösségi oldalon. Hibáztak az építők? Lehet ilyenkor gyanakodni a beruházóra, mert spórolni akart, a tervezőre, aki nem vette figyelembe a talaj szerkezetét, vagy a kivitelezőre, mert biztosan kevesebb anyagot épített be. Pedig mi szeretnénk, hogy a bicikliút lehetőleg szép környezetben legyen, viszont egy fát se vágjanak ki miatta.

„2 hónapos bicikliút vs. atomvakond” – írta látványos fotója alá a Balatoni kerékpárút nevű Facebook-csoport egyik tagja idén július 11-én. A Balatonederics közelében készített képen látszik, két helyen is fölpúposodott az aszfalt.

Fotó: Szabó Mónika, Balatoni kerékpárút nevű Facebook-csoport

Mi történhetett? A közelben egy sor jegenyenyárfa (populus nigra italica) látható. Erről a fáról a szűkszavú Wikipédia-szócikk is közli, hogy „tarackoló növény, tarackjai akár 35 méterre elérnek, az árok fenekén is áthúzódnak”. A képen látszik, hogy az út mellett is kibújt egy pici ág. Valószínűleg a nyárfa tarackja nyomta föl az aszfaltot, amit azóta megjavítottak.

Átadás előtt kettérepedt

Az utóbbi két évtizedben egyre többfelé épül kerékpárút, ami életbevágóan fontos és jó tendencia. Nem kell messzire menni, bárki láthatja a lakóhelye közelében, milyen hamar tönkremennek ezek az aszfaltcsíkok. Pedig nem kamionok járnak rajtuk. A magyarnarancs.hu nemrég a 245 millió forintból megépült, még az átadás előtt hosszában kettérepedt kötegyáni kerékpárútról írt. A szegeder.hu pedig arról számolt be, hogy Szeged és Deszk között újraaszfaltozták a kerékpárutat 2018-ban, de már fél évvel később átütött rajta a fű. A Szeged és Algyő között, a 47-es főúton 2017-ben befejezett bicikliút szélét is elkezdte felverni a gaz. Ez a főút és az autópálya metszéspontjánál, a kettős körforgalomnál látható. „Hogy valamiképp elejét vegyem a sz..rmagyarozásnak, Burgenlandban is szép számmal találkozni felpúposodott felületekkel a Fertő-tó körül” – tette nyilvánvalóvá az atomvakond-poszt alatt egy hozzászóló, hogy ez nem hazai specialitás.

A problémát az építés oldaláról szokás vizsgálni: ki mit rontott el?

Mielőtt bárki véleményt nyilvánítana az útalapozás vagy a tervezés hibáiról, nem árt, ha átolvassa a tíz éve hatályos Útügyi Műszaki Előírásokat – inti óva a laikusokat egy hozzászóló az említett Facebook-csoportban. De tervezővel beszélve is nyilvánvaló, hogy nehéz általánosságban megmondani, mi lehet a baj azokkal a kerékpárutakkal, amelyek hamar pusztulnak.

Ez is a földből nő ki

Az egyik tervező – díjazott kerékpárút fűződik a nevéhez – azt mondja, a rossz beruházói döntéstől a tervezői és a kivitelezői hibán át bármi előfordulhat. Azzal még nem találkozott – legalábbis a tervezés időszakában –, hogy a kerékpárút építtetője azt kérte volna, spóroljon ki valamit a tervből. Az első lépések egyike a talajt érintő geotechnikai vizsgálat, ami kötelező, és az állami beruházásoknál számon is kérik. Ha nem megfelelő a bicikliútnak szánt helyen a talaj teherbírása, akkor ki kell cserélni – még ha ilyenkor drágul is a projekt –, mert ha ezt elmulasztják, abból baj származik később. Az is előfordul, hogy „nem emelik ki” a talajvízből az utat, nem megfelelő a vízelvezetése, ilyenkor nem csak a teherbírása romlik, a fagy is megrongálja. „Ha nem megfelelő a burkolat rétegrendjének méretezése, az is okozhat gondokat, bár ez annyira egzaktul le van írva az Útügyi Műszaki Előírásokban, hogy nagy barbárság itt elhibázni a dolgot.”

Azt, hogy az építés közben betartják-e a szabályokat, műszaki ellenőr vigyázza. Rajta is sok múlik. Neki kell figyelnie arra, hogy a kivitelező ne spóroljon az anyaggal, megfelelő vastagságban épüljenek be a pályaszerkezet rétegei, jó anyagú földet, követ használjanak, megfelelően tömörítsék. Jó szándékú kivitelező a kerékpárutat is olyan precizitással építi meg, mint az autópályát: ha szétmegy a garanciális időszak alatt, az egyiket is, a másikat is ki kell javítani.

A tervezők tapasztalatai szerint az állami építésű kerékpárutakkal általában ritkábban fordul elő gikszer, mint az önkormányzatiakkal. Az állam meg tudja fizetni a jó műszaki ellenőrt.

előtte – utána

Elvileg több pénze lehet arra is, hogy később javíttassa a bicikliutat.

A Magyar Közút Nonprofit Zrt. 2018 óta üzemeltet kerékpárutakat. Az utóbbi két évben egy jogszabály nyomán 1.006 kilométernyi külterületi, főutakkal párhuzamos kerékpárút üzemeltetését vette át az önkormányzatoktól, ez a hazai kül- és belterületi bicikliúthálózat negyede. A jogalkotó célja az volt, hogy országosan egységes legyen a fenntartás színvonala, mert sok önkormányzatnak, miután megépíttette a magáét, nem volt pénze a karbantartásra. A Magyar Közút 2018 óta 2,35 milliárd forintot költött a kerékpárutak fenntartására, 2,03 milliárdot a felújításukra. 85 kilométer újult meg teljesen, a legrosszabb állapotú felületeken 18.100 burkolathibát javítottak ki, ami a teljes hálózaton talált hibák mennyiségének 15 százaléka – közli Pécsi Norbert Sándor, a Nonprofit Zrt. kommunikációs vezetője. A balatoni bringakörön 2019 tavaszán a műtárgyakat is felújították, ez Paloznak és Csopak között egy hidat és átereszt, Balatonfüred és Tihany között két hidat, Szigliget és Balatonederics között pedig hatot érintett. Az állami cég kezelésébe került hálózat rendbetétele tíz évre munkát ad, tekintettel arra, mennyi pénz jut erre, és hogy az utóbbi időben alig győzik a munkát a kivitelezők.

Hiába erősítik, széttépi

Ha egy kerékpárutat „teljes értékűen” akarnak felújítani, ott a pályaszerkezetet az alaptól a kopórétegig cserélik. A „gyökérfelnyomódásokat” úgy szabad javítani, hogy a fák épek maradjanak.

Általánosságban ennél többet nem lehet erről mondani.

A Szeged és Deszk közötti szakasz „igen rossz állapotát” például Pécsi Norbert Sándor kollégái szerint „a földmű és az alépítmény állapota okozza. 22 évvel ezelőtt térfogatváltozó talajból épült a töltéstest, majd erre a pályaszerkezet”, a mozgó altalaj széttépi a ráépített utat. A Magyar Közútnak itt és a hasonló helyeken arra van pénze, hogy az egyenetlenségeket lemarja és újraaszfaltozza – a rossz földmű és az alap cseréjére nincs.

Ami a növényzet és a kerékpárút változatos eredményű kölcsönhatását illeti, a Magyar Közút egy Hódmezővásárhely közelében lévő kerékpárút esetét említi jellemző példaként. Egy rövid szakaszon 79 gyökérfelnyomódást kellett javítani, ami nyilván összefüggött azzal, hogy az út melletti porta tulajdonosa egy fasort telepített. Itt idén javíttatta az utat a cég az önkormányzattal és a telek tulajdonosával közösen. Mivel mélyebben meg kellett bontani az utat, érdekes dolgok derültek ki.

 – Szórt alapon 10 centiméteres aszfaltburkolatot találtunk a tervezett 7 centiméterrel szemben – számolt be Pécsi Norbert Sándor. – Vagyis a vállalkozó jóval erősebb szerkezetet épített, mint amit kértek tőle. A kibontás közben vastag gyökeret nem találtunk – a körülbelül 6-7 centi vastag gyökerek viszont a szórt alap és az aszfalt között teljesen tönkretették a burkolatot.

Vagyis a fák az előírtnál erősebben megépített bicikliútban is képesek kárt tenni. Az Útügyi Műszaki Előírásokat nem lehet száz százalékosan a természet erőire szabni.

Vagy olyan helyen kell elvezetni az utat, ahol nincs fa, vagy ki kell vágni a fát és eltávolítani a gyökereit, vagy erősebb, mélyebb alapot kell készíteni, és közben az anyaggal és a munkára szánt idővel sem szabad spórolni – vázolta a szóba jöhető lehetőségeket a Balatoni kerékpárút csoport egyik kommentelője. Hozzáteszi: a Veszprém–Balatonalmádi kerékpárút egyes szakaszai egykori vasúti töltésre épültek, ott nincs gond a gyökerekkel. De mindenhová nem lehet töltést építeni, és sok helyen – így például a Balaton közelében – lehetetlen olyan nyomvonalat tervezni, ami elég messze kerülhetné el a fákat. És ha elkerülné, a kerékpárosok annak biztosan nem örülnének, főleg nyáron. Az atomvakond nyomát tehát el lehet tüntetni a felújítással, de végleg nem. Tetszik, nem tetszik, ezzel a természeti jelenséggel is együtt kell élnünk.

Kiemelt kép: Nagy János