Cél a klímasemlegesség elérése

“A klímasemlegesség már nem választás kérdése, hanem kétségtelenül szükségszerűség” — nyilatkozta Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, még 2020. júliusában. De mit jelent a klímasemlegesség, és hogyan fogja az EU elérni ezt a célt úgy, hogy közben a polgári jólétet is biztosítja? Jöjjön 5 tény, amelyet ismernünk kell az EU klímapolitikája kapcsán.

1. A klímasemlegesség azt jelenti, hogy kevesebb CO2-t bocsátunk ki és többet nyelünk el

A „klímasemlegessé” válás értelmében a lehető legnagyobb mértékben csökkentjük az üvegházhatású gázok kibocsátását, és közben kompenzáljuk a fennmaradó kibocsátásokat is. Nettó nulla kibocsátási mérleg akkor érhető el, ha a légkörbe kerülő üvegházhatású gáz mennyiségét semlegesítjük. Ez történhet szénmegkötéssel, azaz a szén légkörből való eltávolításával, vagy kompenzációs intézkedésekkel, amelyek jellemzően klímaorientált projektek támogatását jelentik.  

Az EU a következőképpen képzeli el ennek elérését:

• Az ipart modernizálni kell annak érdekében, hogy sokkal kevesebb károsanyagkibocsátást okozzon. Ezért az EU létrehozta az ETS rendszert, amely meghatározza az erőművek, ipari üzemek és légitársaságok által a légkörbe kibocsátható CO2 mennyiségét. 
• Az EU szorgalmazza, hogy a légiközlekedési és tengeri ágazat, amelyek az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának leggyorsabban növekvő forrásai közé tartoznak, energiahatékonyabbak legyenek, azaz átálljanak az alternatív, környezetbarát üzemanyagokra.    

A csökkentés ellenére bizonyos kibocsátások azonban így is elkerülhetetlenek. Hogyan lehet mégis semlegesíteni a fennmaradó kibocsátásokat?

Az óceánok és a talaj a légkörből remekül elnyelik a szén-dioxidot, az erdők azonban a leghatékonyabbak ebben a folyamatban. Ebből következik, hogy ezekre a „szénnyelőkre” fokozottan vigyáznunk kell, azaz az óceánok, a talaj és az erdők védelmét célzó intézkedések létfontosságúak.  

2. Green Deal, azaz zöld stratégia a klímasemlegesség elérésére

Az Európai Bizottság még 2019 decemberében ismertette azt a stratégiát, amelynek célja, hogy 2050-ig elérjük az EU klímasemlegességét.

A Green Deal olyan intézkedéseket tartalmaz, mint:

• környezetbarát technológiákba való befektetés,
• innováció támogatása,
• tisztább közlekedési formák fejlesztésének segítése,
• az energiaszektor szén-dioxid-mentesítése, vagy
• az épületek energiahatékonyabbá tétele.

Döntő fontosságú, hogy a zöld megállapodás részeként az EU klímatörvénye rögzíti a 2050-re vonatkozó célkitűzést az uniós jogszabályokban is. 

3. Minden ágazatnak bizonyítania kell

A klímasemlegesség nem pusztán környezetvédelmi politika, mivel életünk minden területét érinti. Ami igazán új az EU klímasemlegességi célkitűzésében és a zöld megállapodásban az az, hogy a gazdaság minden ágazatától fellépést követelnek meg, és az éghajlati és környezetvédelmi szempontokat az EU összes szakpolitikai területén integrálják. Ezt klíma mainstreamingnek nevezik, amely különösen az energiaszektortól igényel jelentős átalakulást.  

Az Európai Unió üvegházhatásúgáz-kibocsátásának 75 százalékáért jelenleg az energiatermelés és -felhasználás a felelős. Életünk minden területének része, a falainktól és ablakainktól kezdve az elektromos készülékeinken át az utazásainkig és a gyártási módszereinkig. 

A zöldebb gazdaság felé való elmozdulás minden fronton cselekvést igényel: 

• az épületeinket energiahatékonyabbá kell tenni;
• a közlekedési eszközeinket környezetbaráttá kell alakítani;
• meg kell reformálni az élelmiszertermelésünket is, amelynek során el kell hagynunk a levegőre, talajra, vízre és a vadon élő állatokra káros növényvédő szerek és műtrágyák mértéktelen használatát;
• mivel természetes „szénnyelőink”, amilyenek az erdők is, rohamosan fogyatkoznak, meg kell fordítanunk a folyamatot és lehetővé kell tennünk az erdők fenntarthatóbb kezelését is;
• a beruházásoknak egyre inkább elő kell segíteniük a fenntartható és klímabarát projektek fejlődését;
• az áruk előállítási módjának alkalmazkodnia kell a körkörös gazdaság modelljéhez, ahol például a textileket, az építőanyagokat és az elektronikát újrahasznosítják vagy újra felhasználják az elsődleges nyersanyagok felhasználásának csökkentése érdekében.

Létfontosságú, hogy az uniós polgárok és érdekelt felek szerepet vállaljanak és beleszóljanak a klímasemlegességre való átállás megvalósításába. Az EU zöld megállapodása tartalmaz is egy erre vonatkozó klímapaktumot, amelynek célja, hogy előmozdítsa az egyének, közösségek és szervezetek közötti elkötelezettséget és együttműködést. 

A klímasemlegesség elérése persze bizonyos tagállamoknak nagyobb kihívást jelenthet, hiszen minden nemzet, ország más-más iparágban erős. Az EU ezért bevezetett egy „igazságos átmeneti mechanizmust”, hogy támogatást nyújtson azoknak a régióknak, amelyeknek nagyobb beruházásra lesz szükségük a célok eléréséhez. 

4. Az EU minden tagállamot támogat

Az Európai Unió a fentiek értelmében 3 fő területet céloz meg:

• Az átalakulással leginkább kiszolgáltatott emberek és közösségek körét, ahol elősegíti a foglalkoztatási lehetőségek és átképzések megteremtését, miközben javítja az energiahatékony lakhatást és küzd az energiaszegénység ellen.
• Vállalatokat és ágazatokat a nagy szén-dioxid-kibocsátású iparágakban, ahol segíti az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiára való átállás vonzóvá tételét a befektetések számára, és pénzügyi támogatást nyújt, miközben kutatásba és innovációba, valamint új cégek alapításába fektet be.  
• A fosszilis tüzelőanyagoktól nagymértékben függő tagállamokat vagy régiókat, ahol cél az új zöld munkahelyekbe, fenntartható tömegközlekedésbe, megújuló energiába, digitális kapcsolódásba és tiszta energia-infrastruktúrába való befektetések ösztönzése.

5. Az EU klímapolitikai ambíciói meghatározzák a globális fellépést

Az EU-nak több mint 450 millió lakosa van. Az éghajlatváltozás azonban a bolygónkon élő 7,5 milliárd ember mindegyikét érinti, és bizony nem tesz különbséget a határok alapján. Ezért az EU eltökélt szándéka, hogy pozícióját felhasználva vezesse az éghajlattal kapcsolatos globális fellépést. 

Az EU klímasemlegessé válásával Európa lesz az első kontinens, amely eléri a nettó nulla kibocsátási egyenleget, ezzel az ambiciózus céllal pedig ösztönzőleg hathat a többi kontinensre is.  

Az uniós fellépések azonban többet jelentenek, mint pusztán példamutatást. Az EU kölcsönösségi alapon működik együtt az országokkal, például az éghajlatváltozással kapcsolatos záradékok beépítésével a kereskedelmi megállapodásokba, ahogy megosztja a szakértelmét is, és sürgeti partnereit, hogy határozottan lépjenek fel a globális felmelegedés ellen.