Bajban a Föld vizes élőhelyei

Azt, hogy kontinensnyi szemétsziget úszik az óceánokon, kis túlzással, ma már mindenki tudja. Arra azonban, ami nem egzotikus, kevésbé figyelünk. Nemcsak a tengerek élővilága van ugyanis bajban, Európa vizes élőhelyei is szennyezettek.

Kerül-e műanyaghulladék egy európai folyóban vagy tóban élő hal gyomrába? Mivel ilyen jellegű vizsgálatokat nem végeznek nálunk, csak az elképzeléseinkre hagyatkozhatunk. Az alapján azonban, amit a tengeri állatokról tudunk, a válasz logikusnak tűnik: valószínűleg igen.

Az óceánokra ebből a szempontból jobban figyelünk, hiszen ott tényleg szemmel láthatóan is elképesztő méretű szennyezésről van szó. Kontinens méretű szemétszigetek úsznak a vízen, és akár 40-50 kilónyi műanyaghulladék is előkerülhet egy-egy nagyobb tengeri emlős gyomrából. Ez azonban nem jelenti azt, hogy saját vizes élőhelyeinken minden rendben van.

Határon túlról érkezik a szemét

Folyóinkon minden évben több tonna szemét úszik le. Mert bár Magyarország szerencsére jól kezeli a hulladékot, nincs ez így minden szomszédos országban. A vízen leúszó hulladék nagy része határainkon túlról származik, Romániából és Ukrajnából például, ahol még mindig bevett gyakorlat, hogy a házak körül összegyűlt szeméttől az ártérben szabadulnak meg.

A számok magukért beszélnek: a folyókon úszó szemét összeszedése céljából alapított PET Kupa legénysége 2013 óta 69 tonna hulladékot, azaz 676.800 PET palackot szedett össze csak a Felső-Tisza mentén. Csak tavaly 10 tonna szemetet juttattak el a feldolgozó üzemekbe. Idén májusig pedig a TISZTA VÍZ, BOLDOG TISZA program keretein belül a magyarországi szakasz 81 százalékát járták végig és egy applikáció (Trash Out) segítségével feltérképezték a szennyezett területeket, olvasható a PET Kupa honlapján.

Rossz állapotban vannak a vizes élőhelyeink

Egy 2019-es kutatás eredményei szerint az elmúlt három évszázadban a Föld vizes élőhelyeinek 87 százaléka tűnt el, Európa megmaradt vizes élőhelyei ráadásul lehangoló állapotban vannak. A kontinens tavainak, folyóinak és más felszíni vizeinek csupán 20 százaléka egészséges. Ha csak Magyarországot nézzük, a helyzet – bár jobb – kielégítőnek egyáltalán nem nevezhető. Itthon a vizek 9 százaléka örvend kiváló állapotúnak, és csupán 30 százalékuk elfogadható, a többi rossz, vagy romló tendenciát mutat.

Megóvásuk viszont kiemelten fontos feladatunk lenne, ám nem csak az élővilág megmentése miatt. Az éghajlatváltozás következményeként a természeti katasztrófák gyakorisága 35 év alatt több mint a duplájára nőtt – a katasztrófák 90 százaléka vizekhez kötődik, a jövőben pedig még több extrém időjárási eseményre számíthatunk. Az, hogy az évszázad végére világméretű vízválságot jósolnak, már nemcsak ijesztő disztópia, hanem tudományosan elfogadott tény. Ideje újrakeretezni vízgazdálkodásunkat, és az óceánokon innen is javítani a helyzeten. 

Trogmayer Éva

Fotó: Freepik.com