Az egészségünkkel fizetünk a műanyagokért

A világ egyik legnagyobb kihívását jelenleg az a félelmetes mennyiségű műanyagszemét jelenti, melynek lebomlási ideje több száz évig is tarthat, és amely, ha nem kezdünk vele semmit, előbb-utóbb betemeti a bolygónkat. De vajon az újrahasznosítás önmagában elég lehet akkor, amikor a becslések szerint „2050-re már több mikroműanyag lehet a vízben, mint amennyi hal”, és miért jelentenek óriási veszélyt az egészségünkre ezek a termékek? Kiderül!

A Netflixtől már megszoktuk, hogy időről időre előállnak olyan fontos dokumentumfilmekkel, melyek teljesebb képet adnak a minket körülvevő világról. Az egyik legjobban sikerült szériájukban, a Termékkorrupció nevű, saját gyártású sorozatban most a Színlelt újrahasznosításról rántják le a leplet – oly sok más mellett. Meglepő és informatív gondolatok következnek, melyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. A teljes képért pedig azt ajánljuk, hogy nézzétek meg a sorozatot!

Rámegy az egészségünkre

A filmből kiderül, hogy évente 380 millió tonna műanyagot gyártanak le, ez a szám pedig nemhogy csökkenne, de folyamatosan növekszik – annak ellenére, hogy nem sikerült megoldást találni a tartós termékek felszámolására.

A műanyagok pedig komoly egészségügyi kockázatot jelentenek a káros adalékanyagaik miatt – különösen az endokrin rendszer működésébe tudnak bezavarni, mert hasonló formájuk miatt könnyen tudnak kötődni az ösztrogén receptorokhoz. A BPA-t, vagyis biszfenol-A-t tartalmazó vegyületeket olyan betegségek kialakulásával is kapcsolatba hozták már, mint a mell- vagy prosztatarák, de kihatnak a magzati agyfejlődésre, a sejtregenerálódásra, a növekedésre, az energiaszintre, és akár meddőséget is eredményezhetnek.

Ráadásul szinte minden területen jelen vannak, és nem csupán a műanyagokban: autógumikban, üdítős palackokban, orvosi eszközökben, cumisüvegekben, ételhordókban, fogászati tömésekben, sportfelszerelésekben, de még a szemüveglencsékben is megtalálhatóak. Szerencsére egyre több gyártó ismeri fel a kockázatot, így sokan átálltak már a BPA-mentes termékek gyártására.

Álságos ígéret

Sokan azt gondolják, hogy nincs veszély, hiszen a hulladékszigetek és a szelektív hulladékgyűjtés megoldja a problémát… Azt viszont nem tudják, hogy nem minden műanyagot lehet újrahasznosítani. A sorozatban elhangzik egy döbbenetes adat, miszerint jelenleg a legyártott műanyagoknak csak töredéke, alig 9%-a újrahasznosítható! 

Ha kicsit a felszín mögé nézünk, akkor egyértelmű, hogy miért: a kémiai összetétele ugyanis különböző lehet az eldobált műanyagoknak. Nagyon fontos lenne tehát, hogy ne csupán a lakosság, hanem a cégek is kivegyék a részüket a környezettudatos gondolkodásból. Ennek jegyében 2019-ben új szövetség jött létre, melyhez csatlakozott a világ 30 legnagyobb petrolkémiai és fogyasztási cikk gyártója, akik együttesen 1 milliárd dollárral járultak hozzá ahhoz, hogy támogassák a hatékonyabb szemétgyűjtést és az újrahasznosítást – derül ki a sorozatból.

Hogyan segíthetsz Te?

A szelektív gyűjtőkbe fontos, hogy tisztára mosva kerüljenek be az olyan kidobásra ítélt termékek, mint a műanyag flakonok (ásványvizes, üdítős, tusfürdős, mosószeres vagy öblítős), vagy a tejfölös és joghurtos poharak, illetve műanyag szatyrok.

Jó, ha tudod, hogy – többek között – nem gyűjthető szelektíven a zsíros papír, CD-lemez, kazetta, pelenka, tükör, ablaküveg, villanykörte, hőálló üvegtál, műanyag játékok, orvosságos üveg, ételmaradékkal szennyezett konzervdoboz és a hungarocell sem. Ami viszont igen:

A papírok közé mehet (KÉK): szórólap, reklámkiadvány, telefonkönyv, újságpapír, összehajtogatott kartondobozok, a tiszta csomagolópapírok és az irodai papírhulladék is.

A műanyagok közé mehet (SÁRGA): ásványvizes és üdítős PET-palackok, tejfölös és joghurtos pohár, műanyag fóliák és zacskók, a „PP” és „HDPE” jelzéssel ellátott kozmetikai flakonok.

A fémek közé mehet (SZÜRKE): fémből készült konzervdobozok és zárókupakok, alufólia, alumínium italdobozok.

A fehér üveg közé mehet (FEHÉR): röviditalok üvegei és ásványvizes üvegpalackok, befőttesüvegek.

A színes üvegek közé mehet (ZÖLD): sörös- és borosüvegek.

Bojnár Anita

Fotó: Freepik.com