A túlnépesedés az ökoszisztémát fenyegeti

A bolygóra jelenleg a legnagyobb fenyegetést a túlnépesedés jelenti. A becslések szerint a következő 30 évben olyan országok kerülnek fel a legnépesebb államok 10-es ranglistájára, ahol nincs sem elegendő élelmiszer, sem megfelelő minőségű és mennyiségű ivóvíz. Ez pedig minden szempontból kockázatot jelent.

Néhány számadattal kiválóan szemléltethető, hogy milyen ütemben nőtt a Föld népessége az elmúlt 300 évben: 1700-ban 600 millió, 1850-ben 1,2 milliárd ember élt a Földön. A népesség megduplázódásához 150 évre volt szükség. 1950-ben már 2,5 milliárd, negyven évvel később pedig már 5,3 milliárd lakosa volt a bolygónak. A népességszám megduplázódásához már nem 150, hanem csak 40 év kellett. Ráadásul a jobb egészségügyi ellátásnak, a gyógyszereknek, a technológia fejlődésének és a kiegyensúlyozottabb étkezésnek köszönhetően csökkent a gyerekhalandóság és nőtt az átlagéletkor.  Míg egy 1950-ben született európai ember átlagosan 70-80 évet él, addig 1700-ban az 50 éves is aggastyánnak számított.

Egyes becslések szerint 2035-re 25 milliárd fő is lehet a Föld népessége, bár ez túlzónak hat, hiszen rengeteg egyéb tényező befolyásolja a népesség növekedési ütemét. Az ENSZ adatai azt mutatják, hogy 8-14 milliárd között állandósulni fog ez a szám. A bolygó erőforrásai ugyanis végesek.

Melyek a túlnépesedés generálta folyamat lépcsőfokai?

A túlnépesedés az élelmiszertermelés növelését igényli, ehhez pedig egyre több és több termőterületre és állatra van szükség. A gazdálkodás alá bevont területeken először is fákat irtanak, másodszor az állatok számára termelnek gabonát. A több ember több állat gazdálkodásba vonását jelenti, a több állat több növényt eszik, ráadásul legeltetésük idején le is tapossák a földet, a nehéz munkagépek is tömörítik a talajt, amelynek ezáltal gyengébb lesz a vízmegkötő képessége, a területen pedig a növények kevésbé lesznek életképesek. A több ember és a több állat több vizet iszik, a több gabona és növény megtermelése szintén több vizet igényel. De mivel a gazdálkodásba bevont talaj minősége romlik, a csapadékvíz elfolyhat, ezáltal a talajvíz szintje csökken, a növényzet erodálódik, a talaj porhanyóssá, sivatagossá változik.

Jelenleg a bolygó népességének hatoda éhezik, kéthatoda szegényen, alultápláltan él. Míg a fejlett országokban hihetetlen méreteket ölt az élelmiszerpazarlás, addig  az emberiség jelentős része folyamatos élelmiszerhiánnyal küzd. És ez nem feltétlenül a harmadik világ problémája. A fejlett országok népességének körülbelül 2 százaléka krónikusan alultáplált. Kirívó az éhezők száma a szubszaharai térségben, Afrika déli és középső részén, Latin-Amerikában és Ázsiában. Épp azokon a helyeken, ahol a népességszám a következő évtizedekben jelentősen növekedni fog.  

Míg néhány évvel ezelőtt jutott elegendő élelmiszersegély a rászorulóknak, mostanra már nincs el nem adott vagy fel nem használt felesleges élelmiszer.

„Bő két évtizede az Európai Unió, az USA, Kanada vagy Ausztrália hegyeket tudott volna emelni az eladhatatlan gabonakészletekből, amelyeket – jobb híján – odaadott a különféle, segélyezéssel foglalkozó nemzetközi szervezeteknek. Napjainkban azonban már más a helyzet, az energiahordozók árának robbanásszerű emelkedése – amelyet a gazdasági világválság csak megszakítani, de megállítani nem tudott – átértékelte a fejlett országok energiastratégiáit. Az élelmiszer-felesleg – gabonafélék, kukorica, növényi olajok és állati zsiradékok – ugyanis stratégiai fontosságú energiahordozókká váltak. Egyrészt ilyen árak mellett már megéri a bioüzemanyagok előállítása is, másrészt ezzel lehet a forrásokat diverzifikálni. Akkor, amikor a fejlett világ egyre inkább importra szorul, s azt ráadásul egyre nagyobb arányban instabil régiókból kénytelen beszerezni, akkor különösen fontosak azok a készletek, amelyek felett saját maguk rendelkeznek. Az élelmiszer-felesleg így lényegében eltűnt, bioetanol és biodízel lesz belőle.” ¹

Egyes térségekben az ivóvíz igazi kincs, van, hogy egy egész falu osztozik egyetlen vízcsapon. Sok olyan térség van, ahol ugyanabból a csatornából isznak az állatok és az emberek is, a víz ürülékkel szennyezett. Az ilyen térségekben élők tiszta vízhez jutását segítette elő a World Vision programja, amely a települések központjaiban létesített közkutakat, víztisztító berendezésekkel.

Míg egy európai vagy észak-amerikai háztartás naponta 120-150 liter ivóvizet használ el ivásra, főzésre, fürdésre, mosásra, takarításra, wc-lehúzásra, addig egyes fekete-afrikai országokban egy emberre egy nap alatt mindössze 5 liter víz jut.

Az szegény országok előretörése

Egyre több kutatás foglalkozik azzal, hogyan változik egyes országok népessége. 2013-ban még Kína vezette a ranglistát 1,35 milliárd lakossal, a második pedig India volt 1,2 milliárddal. Ezeket az országokat követte az USA jelentősen lemaradva, 316 millió lakossal. Csakhogy az élmezőnyben átrendeződés zajlik. A kutatások azt mutatják, hogy 2050-ig Kína lakosságszáma nem fog változni, vagy kis mértékben csökkenni fog, Indiáé viszont az első helyre ugrik, a népességnövekedés 300 milliós lesz. És eddig az időpontig megjelenik egy új ország is az élvonalban: Etiópia. A jelenleg 95 milliós ország 30 éven belül 200 milliósra hízik majd. De Nigéria lakosságszáma is 2 és félszeresére duzzad.  Tehát a tíz legnagyobb népességű ország között több koldusszegény állam is lesz. Ez pedig jelentős biztonsági kockázattal és fenyegetéssel jár az ökoszisztémára és az életminőségre.

1. Kaiser Ferenc A túlnépesedés és a belőle eredő globális biztonsági kihívások http://nemzetesbiztonsag.hu/cikkek/nb_2013_3-4_02_kaiser_ferenc_-_a_tulnepesedes_es_a_belole_eredo_globalis_biztonsagi_kihivasok.pdf