A teljes szociális szektornak össze kellene fogni és megfogalmazni a céljaikat, törekvéseiket a változás érdekében

Az Ökopolisz Alapítvány átfogó kutatást készített a szociális szféra helyzetéről, a kutatás eredményeinek bemutatására egy online konferenciát szervezett. Az Ökopolisz Alapítvány célja a kutatás eredményeinek közreadásán keresztül a szociális szféra problémáinak ismertetése, megoldási lehetőségek felvázolása volt.

A szociális szféra helyzete romlik, egyre kevesebb fiatal érdeklődik iránta, ezért a benne dolgozók átlagéletkora is egyre magasabb, a fizetések évről-évre alig javulnak. Viszont erre mind lenne megoldás, de ehhez a teljes szektornak össze kellene fogni, és megfogalmaznia az ő céljait, törekvéseit, amelyhez egy hosszútávú megoldás kell. Ha mindez mégse történik meg, akkor éveken belül nem lesz ki vigyázzon a gyerekeinkre, idős hozzátartozóinkra, beteg családtagjainkra.

A konferencia résztvevői voltak:

Ungár Péter a konferencia házigazdája, országgyűlési képviselő
Gyarmati Andrea, szociológus, a kutatás készítője
Meleg Sándor, szociális munkás, 2020 Szociális szakembere
Pilinszki Attila, szociológus, egyetemi docens
László Johanna, Esély Labor Egyesület elnöke

Gyarmati Andrea: A szociális ágazatban dolgozók munkakörülményei (A kutatás eredményeinek bemutatása)

A szociális szférában dolgozók nettó medián bére 195 ezer forint. Ha kivesszük belőle a pótlékokat, akkor már csak nettó 145 ezer forint az átlagbér – derül ki Gyarmati Andrea felméréséből. A szociológus az idén tél végén kérdőív segítségével mérte fel a szociális szférában dolgozók helyzetét. Ebből megállapítható az is, hogy a szociális szférában dolgozók harmada tervezi a munkahely váltást, épp az alacsony fizetés miatt.

Meleg Sándor: Reformgondolatok a szociális szolgáltatásokról

Meleg Sándor, szociális munkás rámutatott arra, hogy a szociális dolgozók bérrendszere teljesen töredezett, és kaotikusabbnál kaotikusabb pótlék- és finanszírozási rendszerekkel próbálták orvosolni, mint átmeneti megoldások. A minimálbér és a bérminimum fokozatosan felülírja a teljes közalkalmazotti bértáblát, amelyből következik az egyértelmű: a szociális ágazatban dolgozók a legalacsonyabb jövedelmű közalkalmazottak. Ezek megoldása szükséges, és lehetséges. Meleg Sándor szerint a többi között az állami finanszírozási rendszer átalakítása, a bérrendezés, valamint a folyamatos, kiszámítható fejlesztési források biztosítása megoldás lehetne a szektor finanszírozási válságára.

Pilinszki Attila: Egyet előre, … (A szociális munka értékei, a szociális munka értéke)

Pilinszki Attila szociális munkás, egyetemi docens a szociális munkásokról és munkájukról beszélt, amelyből kiderült, hogy nemcsak a laikusok, hanem a döntéshozók sem tudják, hogy pontosan kik ők, és milyen feladatot látnak el. Megtudtuk, hogy vitális kimerültségben a szociális szektorban dolgozók vezetnek toronymagasan, akiket az egészségügyi szektor munkatársai követnek. A koronavírus járvány alatt többen gondolkodtak el a szakmájuk elhagyásán, mint a járvány előtt. Ez a szociális- és az egészségügyi szektorban dolgozókra is igaz.

László Johanna előadása: Szociális munka és érdekvédelem – másképp

László Johanna, szociális munkás a szociális szféra érdekvédelmére hozott fel példákat és megoldásokat egyaránt. Elmondása szerint a külvilággal nem csak akkor kellene kommunikálnia a szektornak, amikor már nagy baj van, hanem egy állandósított kommunikációs csatornát kéne létrehozni a dolgozók és a világ között. Ezt a kommunikációt akár egyéni, csoport, vagy közösségi szinten is meg lehet valósítani.

Panelbeszélgetés a résztvevőkkel, vezeti: Ungár Péter

A szociális ágazat mostoha körülményei, a gondoskodási válság kialakulása hívta fel a figyelmet az Ökopolisz Alapítvány számára, hogy a témában hiánypótló kutatást végezzen, amely által egyértelmű adatokkal lehet a kormányzat és a társadalom számára is alátámasztani, hogy a szociális szféra hiányosságai, nehézségei jelzésértékűek, rendszerszintű változásnak kell elindulnia.

Az állami szektoron belül a szociális területen dolgozók helyzete a legmostohább, bérezésük szintje a legalacsonyabbnak mondható. Ha intézkedésekben, támogatásokban, megújításban kell gondolkodni, mindig az utolsó helyen állnak.Kutatásunkat idén februárban készítettük, melyben 1280 fő járult hozzá ahhoz, hogy számokkal is alá lehessen támasztani, hogy változásra van szükség a rendszerben.