A szociális szféra bajban van, de van megoldás

Írta: Pásztor Csaba, Forrás: Jövő TV

Az Ökopolisz Alapítvány átfogó kutatást készített a szociális szféra helyzetéről, mostoha körülményeiről. A kutatás eredményeit pedig egy online konferencián mutatták be nekünk. Az Alapítvány célja a kutatás eredményeinek közreadásán keresztül a szociális szféra problémáinak ismertetése, megoldási lehetőségek felvázolása volt. Nagyon röviden összegezve: a szociális szféra helyzete rossz, de van megoldás. De ezért a kormánynak tennie is kéne valamit.

„Az emberek többsége nem tud semmit a munkánkról”

A fent említett kutatást Gyarmati Andrea, szociológus készítette 2021 január 28 és február 8 között. A kérdőívét 1280 szociális szférában dolgozó személy töltötte ki.

Kutatásából kiderült, hogy a szociális szférában dolgozók nettó medián bérük 195 ezer forint. Ez nem hangzik soknak, de ha kivesszük belőle a pótlékokat, akkor már csak nettó 145 ezer forint az átlag bér.

A SZOCIÁLIS SZFÉRÁBAN DOLGOZÓK HARMADA TERVEZI A MUNKAHELYVÁLTÁST, JELLEMZŐEN AZ ALACSONY FIZETÉS MIATT.

A legtöbb szektorban dolgozó nem lojalitás miatt marad a jelenlegi pozíciójában, hanem mert félnek, hogy nem találnának másik, jobb munkahelyet. Az alacsony fizetés miatt kevés pályakezdő fiatal is van, ami miatt a munkaerőhiány is egyre jelentősebb probléma a szociális szektorban.

És mind emellé társulnak még olyan tovább probléma is, hogy a munkavállalók fizikai-mentális egészségének a védelme nagyon hiányos, vagy nincs is ilyen.

Bérfeszültség, bérrendezés és finanszírozási válság

Meleg Sándor, szociális munkás rámutatott arra, hogy a szociális dolgozók bérrendszere teljesen töredezett, és kaotikusabbnál kaotikusabb pótlék- és finanszírozási rendszerekkel próbálták orvosolni, mint átmeneti megoldások. A minimálbér és a bérminimum fokozatosan felülírja a teljes közalkalmazotti bértáblát, amelyből következik az egyértelmű: a szociális ágazatban dolgozók a legalacsonyabb jövedelmű közalkalmazottak. Ezek megoldása szükséges, és lehetséges. Meleg Sándor szerint többi között az állami finanszírozási rendszer átalakítása, a bérrendezés, valamint a folyamatos, kiszámítható fejlesztési források biztosítása megoldás lehetne a szektor finanszírozási válságára.

AZ ÁGAZATBAN OLYAN ÖSSZEKAPCSOLÓDÓ PROBLÉMARENDSZEREK ALAKULTAK KI, AMELYEK AZ ELLÁTÓRENDSZER EGÉSZÉNEK MŰKÖDÉSÉT NEGATÍVAN BEFOLYÁSOLJÁK, ALAPVETŐ CÉLJAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT VESZÉLYEZTETIK. AZ ÁGAZATBAN JÓL ÉRZÉKELHETŐ VÁLSÁGTÜNETEK MUTATKOZNAK.

Viszont a jelenlegi problémáknak lehetnek megoldásai, de ezekhez a megoldásokhoz nem adottak a szükséges külső és belső feltételek, legyen az finanszírozás, esetleg egy új szabályozás.

Kik a szociális munkások?

Pilinszki Attila szociális munkás, egyetemi docens a szociális munkásokról és munkájukról beszélt, amelyből kiderült, hogy nem csak a laikusok, hanem a döntéshozók sem tudják, hogy pontosan kik ők, és milyen feladatot látnak el.

Megtudtuk, hogy vitális kimerültségben a szociális szektorban dolgozók vezetnek toronymagasan, akiket egészségügyi szektor követ.

A koronavírus járvány alatt többen gondolkodtak el a szakmájuk elhagyásán, mint a járvány előtt. Ez a szociális- és az egészségügyi szektorban dolgozókra is igaz.

EZ AZÉRT VAN, MERT EZ A KÉT SZEKTOR VAN/VOLT A JÁRVÁNY FRONTVONALÁBAN.

Pilinszki problémaként hozta fel azt is, hogy a felsőfokú szociális képzéseket egyre kevesebb fiatal érdekli, és és egyre kevesebb fiatal is fejezi be a tanulmányait.

Szociális munka és érdekvédelem

László Johanna, szociális munkás a szociális szféra érdekvédelmére hozott fel példákat és megoldásokat egyaránt. Elmondása szerint a külvilággal nem csak akkor kellene kommunikálnia a szektornak, amikor már nagy baj van, hanem egy állandósított kommunikációs csatornát kéne létrehozni a dolgozók és a világ között. Ezt a kommunikációt akár egyéni, csoport, vagy közösségi szinten is meg lehet valósítani.

HASONLÓ ESET TÖRTÉNT A JÁRVÁNY ALATT, AMIKOR A SZOCIÁLIS SZFÉRÁBAN DOLGOZÓKAT KIHAGYTÁK A 2. OLTÁSI KÖRBŐL.

Az oltási kampánnyal kapcsolatos felszólalás alulról indult, amelyet számos közreműködő karolt fel és segített nyílt levelek, sajtómejelenések formájában. Ezzel a szektor problémája a köztudatba került, egy nagyobb körben megejelenő valós probléma lett. A kampány végül két okból nem volt sikeres: a 2. oltási kör kiterjesztése nem történt meg, és az oltási program annyira felgyorsult, hogy erre már nem is volt szükség.

Viszont több szempontból is sikeresnek lehetett elkönyvelni:

• A szektort érintő valós problémát sikerült kampánnyá formálni rövid idő alatt.
• A nyilvánosság megszólítása, a kulisszák mögötti világ megjelenítése
• Szociálisok aktív szerepe.
• Szakmai diskurzus, szervezetek közötti kommunikáció erősítése.

Verdikt

A szociális szféra helyzete romlik, egyre kevesebb fiatal érdeklődik iránta, ezért a benne dolgozó átlagkor is egyre magasabb, a fizetések évről-évre alig javulnak és még sorolhatnám… Viszont erre mind lenne megoldás, de ehhez a teljes szektornak össze kellen fogni, és megfogalmaznia az ő céljait, törekvéseit, amelyhez a egy hosszú távú megoldás kell. Ha mindez mégse történik meg, akkor éveken belül nem lesz ki vigyázzon a gyerekeinkre, idős hozzátartozóinkra, beteg családtagjainkra.