A legjobb energia az, aminek az igénye fel sem merül

A zöld gazdaság alapja az államtól való függetlenség – állapították meg szakértők azon a fórumon, ahol a hazai zöld gazdaság térnyeréséről, lehetőségeiről vitáztak.  Köves Alexandra, ökológiai közgazdász, Fejes Ferenc zöld vállalkozó, és Kanász-Nagy Máté, az LMP társelnöke beszélgetett a zöld gazdaság jövőjéről Pogátsa Zoltán, az Új Egyenlőség főszerkesztőjének moderálásával.

A szakértők egyetértettek abban, hogy a legfontosabb a kibocsátás csökkentése, csak ezután jöhet az újrahasznosítás. Fejes Ferenc szerint az úgynevezett körforgásos gazdaság megszervezése nem az állam feladata, mert „a zöld gazdaságnak önfenntartónak kell lennie, mert ha függ valamitől vagy valakitől, például az államtól, akkor az már halálra van ítélve”.

Pogátsa Zoltán viszont úgy vélte, hogy az államnak mégis szerepet kell kapnia ebben, különböző támogatásokkal és szabályozásokkal. Azonban elismerte, hogy az állam meg is tudja ölni a zöld törekvéseket, ha túlságosan rátelepszik, de mégis úgy látja, hogy nem kihagyható a folyamatból.

Fejes Ferenc ezt nem vitatta, viszont kiemelte, hogy az államnak legfeljebb kereteket kell hozzá biztosítania a zöld törekvésekhez. Ezt azzal indokolta, hogy „ami támogatásra szorul, az nem lehet fenntartható”.  Szerinte a pályázatokat nem azok viszik el, akik szakértőn gazdálkodnak, hanem akik ügyesen pályáznak, és ez nagy buktató lehet a zöld gazdálkodás térnyerésében.

Kanász-Nagy Máté, az LMP társelnöke azzal értett egyet, hogy a zöld gazdaság alapja a függetlenség. A zöld pártok, mint például az LMP feladata is ennek a folyamatnak a segítése, hogy a ránk váró negatív jövőképet pozitív fejlődési lehetőségekkel ellensúlyozza. Mint mondta, „a zöld pártok célkitűzései nagyon egyszerűek, hogy legyen tiszta a levegő, egészséges az élelmiszer, nyugodt legyen a társadalmi környezetünk, a társas kapcsolataink sokrétűek, a munkavégzésünk, hobbijaink örömmel töltsenek el és fejlesszenek minket. Csak sajnos hamar eljutunk oda, hogy ha az állami rendszerrel kell megküzdenünk ezért, akkor radikális útra kell lépnünk.” Ahogy leszögezte: ez az út a parlamenten keresztül vezet.

Köves Alexandra ezt annyival egészítette ki, hogy problémát jelent, hogy sok mindent zöldnek nevezünk, ami nem is az. Mert amikor zöld gazdaságról beszélünk, akkor a jelenleg is létező vállalkozások logikájával és a piaci megközelítésekkel próbáljuk ezt értelmezni. Ezáltal zöldnek nevezünk olyan dolgokat is, amiket, ha jobban megnézzük, hosszabb távon nem is zöldek. Szerinte ugyanis nagyon fontos, hogy a gazdasági növekedést megpróbáljuk szétválasztani a termeléstől. „Amit megspóroltunk a zöld gazdasággal, azt mire fordítunk vissza? Ha valamit öko-hatékonyabban megoldunk, utána amit megspóroltunk, másban felhasználjuk, tehát növekszik a gazdaságunk, akkor létrejön egy visszapattanó hatás, ami azt jelenti, hogy nem lettünk zöldebbek tőle. És ezért kell másképp gondolkodni a zöld gazdaságra, hogy hogyan lehetne egy más logikára épülő gazdaságot létrehozni.”

Köves Alexandra az enerigafelhasználásról szólva hozzátette: „a legjobb energia az, amelynek igénye fel sem merül”. Ahogy mondta: ezért kell például szigetelni a lakóházakat, átalakítani az egyéni mobilitás kulturáját, hogy ne elektromos autókra legyen szükség, hanem egyáltalán ne legyen szükség autókra, vagy csak ritkábban.

Erről szólva Pogátsa Zoltán egy szemléletes példával hozakodott elő: Magyarországon a lakásokban keletkező hőnek a 60-70 százaléka kimegy a szabadba.

Az Ökopolisz Alapítvány és az Új Egyenlőség magazin vitasorozta a következő hetekben folytatódik.  

Kiemelt kép: Freepik.com