Cikkek

Mikroműanyag – A láthatatlan ellenség

Arról, hogy érdemes az egyszer használatos műanyag termékeket kerülni, ma már szinte mindenki hallott. A kutatások alapján ott tartunk, hogy a környezetvédők szerint a klímaváltozás problémájának fontosságával vetekszik a műanyagszennyezés kérdése. De vajon mit jelent az, hogy műanyagot eszik, iszik, lélegzik a világ?

Láthatatlan mikroműanyag részecskék szennyezik a városi ivóvíz átlagosan több mint 80 százalékát világszerte – mutatta ki a néhány évvel ezelőtt végzett kutatás, aminek hatására az átlagember is megismerkedett a mikroműanyag fogalmával.

Azt már senkinek sem kell elmagyarázni, hogy a műanyag azért veszélyes, mert nem bomlik le biológiai értelemben. Ezért lehet, hogy még ma is készülnek fotók közel százéves, ép állapotban lévő műanyagtermékekről a tenger fenekén – rosszabb esetben állatokba gabalyodva. A természet képtelen feldolgozni a műanyagot, így a mikroorganizmusok sem tudják hasznosítani. Ez azonban nem jelenti azt, hogy apró darabjaira nem tud hullani. Idővel szabad szemmel akár már nem is látható részecskékre esik szét: az 5 mm-nél kisebbeket nevezzük mikroműanyagoknak.

Ruhában, fogkrémben, kozmetikumban

Egy 2015-ös párizsi kutatás kimutatta, hogy a levegőből is mikroműanyag részecskék hullanak. Az akkori becslések szerint éves szinten 3–10 tonnányi műanyag mikroszál rakódik így le a városokban. Számítások alapján egy európai ember évente akár 11 000 darab mikroplasztik részecskét is elfogyaszthat. A kutatók szerint a század végére ez akár évi 780 000 részecskére is rúghat majd. Az élettani hatásait pedig még senki sem ismeri.

De hogyan kerül műanyag a levegőbe? A válasz egyszerűbb és meglepőbb, mint hinnénk. Csak egy átlagos mosás során akár 700 000 műanyag szálat engedünk ki a vízhálózatba, ha pedig szárítógépet is használunk, ez a szám csak növekszik. Nem véletlen: a fast fashion trendjeinek „köszönhetően” – bár évről évre egyre divatosabbak a természetes anyagok – megfizethető áron még mindig nagyon nehéz olyan ruhát találni, ami nem tartalmaz műanyagot.  

Még szomorúbb, hogy mikroműanyagokat tudatosan is használ a világ. Létezik ugyanis úgynevezett elsődleges mikroműanyag is. Ez eleve kisméretűre tervezett és gyártott műanyag, amely megtalálható például bizonyos fogkrémekben, bőrhámlasztó kozmetikumokban. Így használat után közvetlenül kerül a szennyvízbe, hiszen a fogkrémet például kiköpjük.  

Baktériumok melegágya  

Műanyagrost tehát már nemcsak a természetben, de az emberi szervezetben is található. Megesszük, megisszuk, tisztálkodásra, szépülésre használjuk, ráadásul még be is lélegezzük. Csakhogy azon túl, hogy nem bomlanak le, a mikroműanyagok vonzzák a szennyvízben található baktériumokat, és néhány vizsgálat kimutatta, hogy több veszélyes kórokozó is található rajtuk, így természetesen ezek is bejutnak a szervezetünkbe. Egyes kutatók szerint, ha a műanyag mikroszálakat megtaláljuk egy mintában, akkor lehetséges, hogy még az ezeknél is kisebb, nano méretű műanyag darabok is jelen vannak, amiket azonban már nem tudunk mérni. Ezek olyan aprók, hogy gond nélkül bejuthatnak a sejtekbe, a szerveinkbe, ami aggodalomra adhat okot. Az emberi szervezetbe kerülő mikroműanyagok egészségügyi hatását a WHO jelenleg is vizsgálja, de biztosat még senki sem tud.

 

Szerző: Trogmayer Éva  

Fotó: Freepik